ALAPÍTÁS AZ 1200-AS ÉVEKBEN

IV. László (Kun László) király itt is megszállt és mulatozott kun asszonyaival - innen a település hajdani neve: Asszonyszállása. Nem átmeneti táborhely volt; lakott helynek kellett lennie, mivel temploma is volt, melynek alapfalait a volt Wágner-birtok területén találták meg.
Mátyás király 1462. augusztus 17-én Csanádon kelt szabadalomlevele megemlékezik Asszonyszállásáról, amikor legeltetési jogot biztosít a hozzá tartozó területeire.

1469.
Mátyás király a legeltetési jogot október 6-án kelt okmányával megerősíti.

1562.
Miksa király aug. 6-án kelt leiratában megújítja "Asszonyszállására és tartozékaira" biztosított legeltetési jogot.

1510.
Ebben az időben már népes település, a környék egyik gazdasági központja.

1533.
Asszonyszállását adózó helynek nyilvánítják, akkori mérce szerint fontos település - a török pusztítás során azonban elnéptelenedik, lakatlanná válik...

1572.
Korábbi szerepének visszaszerzése céljából rácokat telepítenek ide. (ez a mai napig fellelhető a vezetéknevekben)

1641.
A pusztát Szeged városához csatolják.

1721.
A szeptemberben lezajlott boszorkányperekben Szeged városában tartott tárgyaláson felvett tanúvallomások jegyzőkönyve is ír mérgesi asszonyról.

1800-as évek

A terület a MÉRGES nevű kisasszonyok tulajdona, ez ettől kezdve öröklődött a falunévben. A "mérges" szó az urukat elemésztő (megmérgező) asszonyok munkálkodását őrzi, valamint a pusztai emberek emlékét, a későbbi betyárokét.
(Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor a lovát ugratja c. regényében és más elbeszéléseiben is említi a mérgesi pusztát)
Mérges egy ideig Jászberény város közbirtokosságának lakatlan pusztája volt és Kiskunmajsa községhez volt csatolva. Az újabb elnéptelenedés okáról eddig nem került elő írásos emlék. Jászberény város közbirtokosságától a XIX. sz. második felében vették bérbe id. Meszes Mátyás és társai.

XX. SZÁZAD: a puszta benépesedik

1902.
Ormódy Béla szegedi földbirtokos és borkereskedő örökáron megvette a Mérges kisasszonyok földjét, s mindjárt megkezte a parcellázást. (Pusztamérges őt tekinti a község megalapítójának; egyik utcája sokáig az ő nevét viselte)
Pusztamérges akkori területe 4238 kh föld, hepe-hupás, dimbes-dombos szaggatva sivár buckákkal és vizenyős lapályokkal, sovány, csomoros, értéktelen nyárfákkal gyéren erdősítve, itt-ott ligetes akácokkal tarkítva.

A szőlőtelepítés megélhetést jelent

  • Az első lakosok

    Gyuris Antal, Dobó István, Meszes Mátyás, Mucsi András, Papp Ferenc, Wolford Antal az elsők között érkezett

  • A terület

    4238 kh föld, hepe-hupás, dimbes-dombos szaggatva sivár buckákkal és vizenyős lapályokkal

  • Az első házak

    Kezdetben földbe vájt kunyhókban laktak, az első házakat Tóth Mihály, Rácz István és Magyari Lajos építette

  • Szőlőtelepítés

    A szőlőtelepítést Ormódy Béla kezdi el a "nagytelepen", ahol 300 hektáros ültetvényt létesít

Felvirágzik a település

1903.
Ormódy Béla megkezdte a szőlőtelepítést az ún. "nagytelepen" és 300 magyar hold területen 5 holdas parcellákat alakított ki. A telepítésben segített Pittroff Kornél, Csáky Béla, Saághy László.
A lakosságnak a szőlő telepítése megélhetést biztosított. 40 munkáslakás épült a 600 négyszögöles telkeken a szőlőtelepen dolgozóknak - ez képezte magvát a községnek.
(Ezekből a munkáslakásokból jelenleg is van még eredeti formájában a Felszabadulás utca elején)

Ormódi Béla az 1890-es években a horgosi Kárász család 3000 holdas királyhalmi pusztáját vásárolta meg, holdanként 30 forintért és rögtön fölparcellázta holdját 60 forintért. Merész vállal­kozása sikerült. Föltehetően ez adott ösztönzést neki Mérges megvételére és hasonló kiosztására.

1905.
Saághy László, Pittroff Kornél, Ákos Arnold 25 holdas szőlőtelepet hoz létre.

1906.
130 hold területen Dr. Grüner Fülöp Hungária szőlőtelepet hoz létre.

1908.
Kiss Ferenc is szőlőt telepít.
A szőlőtelepek idevonzották a munkásságot, mivel a megélhetésüket biztosítva látták. földet szereztek, házakat építettek, de a rettenetes homokutak miatt a legközelebbi városok is szinte megközelíthetetlenek voltak. Kiskunmajsa nem törődött a puszta fejlődésével; iskolát a lakosság tanköteles gyermekeinek nem biztosított.
A lakosok téli tanfolyamokon, saját elhatározásukból kommención fogadott "parlagi tanítókkal" vagy írni-olvasni tudó parasztemberekkel taníttattak.
1908. június 11-én BM döntés alapján Mérgespuszta önálló kisközséggé alakult. Elszakadt Pest vármegyétől és Csongrád vármegyéhez csatolták.

1910.
Segédjegyzői, majd kézbesítői állás létesül. a megnövekedett forgalom miatt postamesterséget létesítenek. Október 28-án határozat születik a Kiskunhalas - Pusztamérges - Kiskundorozsma - Szeged rendes nyomtávú vasút létesítéséről. (ez a terv a háború miatt meghiúsul)
A közbiztonsági szervet december 31-én tartott közgyűlés hozta létre csendőrörs létesítése által.

1918.
A lelkészi állást aug. 19-től Illés Mihály plébános töltötte be, aki mindent megtett a templom felépítése érdekében, de a nehéz gazdasági viszonyok miatt csak az alap megépítéséig jutottak el.

1921.
A település saját bankot létesít Pusztamérges és Vidéke Takarékszövetkezet néven.

1926.
Két tantermes állami, 2 tantermes katolikus és még két 1-1 tantermes iskola működött 6 tanítóval.
Év végén a szegedi kisvasút létesítéséhez a község 700 millió korona teher átvállalásával járult hozzá, ebből 200 millió koronát Dr Csergő Károly vármegyei alispán a vármegyei útalapból juttatott.

1928.
Tárgyalások kezdődnek a Kecskemét - Kiskunmajsa - Pusztamérges gazdasági vasút létesítéséről. A mostoha gazdasági helyzet miatt ez is meghiúsul.

1930.
Megalakul a tűzoltóegyesület.
Villamosítással kapcsolatos megbeszélések kezdődnek a környező településekkel.
A község megalakulásától fogva mindig küzdött azért, hogy a 25-40 km-re fekvő városokkal össze legyen kötve. A falut igazán nyitottá a telefonvonal és a gazdasági kisvasút megépítése tette.

Régmúlt idők

Szegedi Gazdasági Vasút

A Szegedi Gazdasági Vasút teljes hosszán dízel motorvonatok jártak. A DEM-1 típus volt a Magyarországon gyártott első dízelmozdony, ráadásul már így elsőként is a korszerű dízel-villamos erőátvitelt alkalmazva. 1929-ben 4 BoBo mozdony készült a Láng L. Gépgyárban., A motor helyben készült, a villamos berendezéseket a Ganz Villamossági Rt. szállította, a mozdonyok fő keretét és házát pedig a MÁVAG. Mozdonyaink két vezetőállásos, 760 mm nyomtávolságú gépek voltak, mind személy, mind tehervonati üzemre alkalmasan.

A végállomás a 414-es Szeged-átrakó - Kunhalom - Pusztamérges vonal végállomása volt. Két sínpár biztosította a személy- és teherforgalom zavartalan lebonyolítását. TÜZÉP-telep is működött az állomás szomszédságában. Mai szemlélettel felfoghatatlan, hogy a kisvasút mekkora jelentőséggel bírt a várossal (Szeged) kapcsolatban a vidéki ember számára. Az állomás - bár a falu szélén helyezkedett el, nyüzsgő központ volt a mellette lévő "Kiskocsmával" együtt. Ma mindkét épület magántulajdon, lakóházként funkcionál.

414-es Szeged-átrakó - Kunhalom - Pusztamérges volt a 68 km hosszú, 760 mm nyomtávú vasútvonal egyik ága. A másik ág Kunhalomtól az ásotthalmi tanyavilágba kígyózott. Majd' 2 óráig tartott az utazás a két végállomás között. ennek ellenére sokan használták, a műutaktól távol lakó tanyai embereknek gyakran egyetlen közlekedési eszköze volt, ha a városba mentek. Számtalan helyen megállt, a sínek a pusztában kígyóztak. A kor egyik legmodernebb vasútvonala volt, a közúti kereszteződésekben az országban először alkalmaztak fénysorompót keskeny nyomtávú vonalon.

1933.
Novemberre befejeződik a kígyósi összekötő út építése. Ennek hatására a forgalom soha nem látott méreteket öltött: a megtermelt bor kezdett feltűnni a világpiacon. Ismertté vált többek között Ausztriában, Hollandiában, Belgiumban és Csehországban is a jó zamatú pusztamérgesi bor.

1937.
A község határában egyre több tanya épül. A falu töretlenül halad a fejlődés és kulturálódás útján. A lakosság nagyobb része gabona- vagy szőlőtermesztéssel foglalkozik.
Megkezdődik a templom építése.

1946.
Április 26-án Földművesz Szövetkezet alakul (1968-tól ÁFÉSZ)
Egy évvel később két szövetkezeti csoport is létrejön: az Úttörő Szövetkezet agrárproletárokból, a Rákóczi Szövetkezet pedig kisbirtokosokból áll. A kedvezőtlen adottságok miatt csak a Rákóczi marad életképes.

1950.
Önálló postahivatal kezdi meg működését. 7 kiskereskedelmi bolt működik a községben és 7 vendéglátóegység.
A belterület villamosítása 1958 végére, a tanyák villamosítása pedig állami támogatással 1989-ig fejeződik be.

1961.
Megalakul a Rizling Mezőgazdasági Termelőszövetkezet 2362 kh földterülettel és 630 taggal. Szegedre egy közvetlen buszjárat közlekedik.

1966.
Az egészséges ivóvíz ellátás érdekében megépül a törpevízmű és 2 év alatt elkészül a vezetékes vízhálózat.

1974.
Megszűnik a kisvasút. A község fejlődése - főként az akkori, a falvak leépítését és a városiasodást célzó állami intézkedések hatására - erősen visszaesik. A gazdasági termelőegységek fokozatosan leépülnek, vagy a városokhoz közelebb települnek

A település történetét többen és többféleképpen feldolgozták már. Többnyire abból a forrásból dolgoztak, amely honlapunkon található. A Szegedi Gazdasági Vasút (SzGV) törénetét és "állomásait mi magunk is a megjelölt forrásból építettük fel
 Kérjük tekintsen meg más dokumentumokból feldolgozott történeti áttekintéseket is!

Móra Múzeum Évkönyve

A HUNGARICANA szolgáltatás elsődleges célja, hogy a nemzeti gyűjteményeinkben közös múltunkról fellelhető rengeteg kultúrkincs, történeti dokumentum mindenki számára látványosan, gyorsan és áttekinthető módon váljon hozzáférhetővé. Az 1982. évi évkönyvben Pusztamérges kialakulásáról a következők olvashatók:

MÉRGES PUSZTA BENÉPESEDÉSE

Go to top