település

Pusztamérges címere álló, hegyes talpú pajzs, melyet hasítás oszt két mezőre. A jobb oldali aranymező zöld előterén vörös ruhás és vörös kun süvegkoronás leány fordul enyhén balra, jobbjában aranyos kelyhet tart, baljával zöld levelű szőlőfürtöt emel fölé. A bal oldali mezőt középütt két, bal haránt osztás tagolja három részre. A felső rész vörös mezejében zöld hármashalmon jobbra néző, szembeforduló, kiterjesztett szárnyú, ezüstszínezetű turul áll. A középső - gyakorlatilag pólyának is tekinthető - ezüstmező közepén fekete latin kereszt lebeg. Az alsó, kék mezőben hat darab ötszirmú, zöld magházú, ezüstvirág foglal helyet. A pajzsfő felső élére bíborszínű kun hercegnői korona került, melyet aranycsúcs és függőleges elhelyezésű, hosszanti, levélszerű arany ékítmények, alatta vízszintesen ezüstszínű gyöngysor díszít.

A foszlányok mindkét oldalon zölddel és ezüsttel szőlőlevél mintázatúak.

A címer az ún. beszélő címerek (tesserae loquente) kategóriájába tartozik. A kun leány emlékeztet arra, hogy e terület hajdan kun szállás volt, ahol IV. (Kun) László király is többször megfordult, s kedveseit is e vidékről választotta. (Ezért került kun hercegnői korona is a pajzsra.) A kehely és a szőlőfürt utal a foszlányokkal együtt (a későbbi keltezésű) szőlő- és borkultúrára, de arra a jámbor népmondára is, hogy László királyt szerelemféltésből itt ölték meg italába csempészett méreggel, innen eredhet a Mérges név is. (A valóságban az uralkodót a Bihar megyei Körösszegen karddal és tőrrel gyilkolták meg, a Mérges név pedig családi eredetű) A bal oldali hármashalmon álló turulmadár egyrészt ellensúlyozza a kun-mondát, jelzi a magyar hazához tartozást, s emlékezet a hősökre, akik e községből a két világháború poklában áldozták életüket a honért. Az ezüstpólya a Tiszát jelképezi felidézve, hogy egykor a "város" (Szeged) bérleménye, illetve tulajdona volt e terület, a fekete kereszt pedig jelzi, hogy német lovagrendnek is voltak erre birtokai. A stilizált virágok, az alma- és baracktermesztésre céloznak, amelyek - szőlővel együtt - hosszú időn át biztosították a község lakóinak megélhetését.

(forrás: Magyar nemzeti és történelmi jelképek)

Pusztamérges sík, homokos vidék. Szegedtől 42 km-re, Kiskunhalastól 30 km távolságra található. Csongrád megye legnyugatibb települése. Megközelítése a Baja - Szeged 55-ös számú úttól Öttömös felé letérve (10 km) a legegyszerűbb. Jól megközelíthető a Szegedet Kiskunhalassal összekötő fő közlekedési útvonalon is. Budapest irányából autópályán Kiskunmajsa felé letérve a várostól 23 km-re DNY-i irányba haladva érjük el az 1100 lelkes kis települést.

Neve korábban Asszonyszállása, majd Mérges puszta volt, később cserélődött fel a településnév két része. Pusztamérges kialakulását, létét egyedül a szőlőtermesztésnek köszönheti. A térség talaja, a napsütéses órák magas száma, eleve meghatározza az itt termeszthető növénykultúrák körét. A térségben főleg gyümölcsöt, zöldséget, szőlőt termesztenek. A falut hajdanán nagy szőlőtáblák vették körül, mára ezek száma jelentősen lecsökkent. A magánkézben lévő pincékben viszont most is érik az európai hírnevű Pusztamérgesi Rizling, melyet feltétlenül érdemes megkóstolni az erre járó vendégnek!

Községünk a dinamikus fejlődése és az elért eredményei alapján vált ismertté hazánkban és a határainkon túl is. Hírét a Pusztamérgesi Rizlingnek, a jó homoki bornak köszönheti. Hazai és nemzetközi elismerést bizonyító díjakat is magáénak tudhat ez a kis közösség:

  • 1995-ben Európai Falufelújítási díj
  • 1996-ban "Virágos Magyarországért" verseny I. helyezés
  • 1997-ben Virágos Európáért elnevezésű verseny III. helyezés

Esztétikus, rendezett, tiszta falunk megőrizve alföldi tájjellegét igen sok látogatót vonzott a '90-es években népszerűvé vált falusi turizmusnak köszönhetően.. Együttműködve a régió településeivel többnapos program kínálat biztosítható a pihenni, kikapcsolódni vágyóknak - ebben helyileg főként a falusi vendéglátás szállásai lehetnek a vendégek szolgálatára.

 

Római katolikus templom

1911-ben vetődött fel egy templom építésének a gondolata. A tervek elkészülnek, de az építkezés a világháború miatt meghiúsult; később azonban (jelentős adományoknak és összefogásnak köszönhetően) sikeresen felépítették. A templomot Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel. A templom 2003 óta műemlék.

A templomkertet is érdemes megtekinteni a templommal együtt, kellemes hűs pihenőhely.

 

 

 

A virágos falu

 

A községben a kilencvenes évek elején bontotta ki szárnyait a falusi turizmus, ami az itt élő emberek vendégszeretetére épített és épít ma is.

A település az egész megyében ismert a virágos utcáiról és házairól. A rendezett, tiszta és virágaiban bővelkedő környezet egy „Virágos első helyezést”, majd egy Müncheni különdíjat hozott a településnek a kilencvenes évek közepén. „OSCAR”- Díjunk is van, amit a falu dinamikus fejlődésével „hívott a világra”. Falusias ízeink, a vendégszeretet, a tiszta, rendezett és csendes, biztonságos környezet a vendégek kikapcsolódására is alkalmassá teszik a települést.

 

  • kitűnő kirándulási lehetőséget nyújt természetjáró vendégeinknek a két Pusztamérges határában lévő védett terület, a Mérgesi puszta, és a Mérgesi Láperdő,
  • a tiszta, virágos települést lovasfogaton körbejárva megpihenhetnek vendégeink a helyi borosgazdák valamelyikének hűs pincéjében (Farkas testvérek, Kószó pince, Berla Bor Kft.)
  • évente megrendezésre kerülő gasztronómiai rendezvényeink kül- és belföldi tuiristák százait csalogatják településünkre

Alkategóriák

A borvidék települései

Csongrád, Hódmezővásárhely, Balástya, Csengele, Kistelek, Pusztaszer, Szatymaz, Forráskút, Öttömös, Pusztamérges, Ruzsa, Üllés, Ásotthalom, Bordány, Domaszék, Szeged-Kiskundorozsma, Mórahalom, Zákányszék, Zsombó.

Csongrádi borászatok

Vitifarm Kft

Farkas Testvérek Pincészete

Tóth Pincészet

Sóshalmi Borászat

Balog Árpád Kézműves Családi Pincészet

Ungerbauer Családi Borpince

Újvári Pincészet

Safari 95 Bt

Havi Mini Eseménynaptár

Móra Múzeum Évkönyve

A HUNGARICANA szolgáltatás elsődleges célja, hogy a nemzeti gyűjteményeinkben közös múltunkról fellelhető rengeteg kultúrkincs, történeti dokumentum mindenki számára látványosan, gyorsan és áttekinthető módon váljon hozzáférhetővé. Az 1982. évi évkönyvben Pusztamérges kialakulásáról a következők olvashatók:

 MÉRGES PUSZTA BENÉPESEDÉSE
(a Móra F. Múzeum Évkönyvéből)

 

Go to top