A Csongrádi borvidék összes területe: 14 275 ha
Hegyközségi nyilvántartás szerinti területe:
1770 ha

Földrajzi elhelyezkedés

A csongrádi oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borok termelésére lehatárolt terület Magyarország déli részén, a Tisza folyó két partján mintegy 100 km-es hosszban helyezkedik el. Nyugatról és északról a Duna-Tisza Közi Homokhátság, keletről a Maros-Körös köze, délről az országhatár határolja. A termőhely környezeti jellemzőit alapvetően a sík, alföldi jelleg, és a térséget átszelő folyók, a Tisza, a Körös, és a Maros, illetve ezek mellékfolyói határozzák meg. A tengerszintfeletti magasság 120 m alatti, a területek többségén alig haladja meg a 100 m-t.

Klíma

A termőhely klimatikus viszonyait a Magyarországon uralkodó kontinentális éghajlat határozza meg. Egyes években mediterrán hatások tapasztalhatók. A napfényes órák átlaga 2 200/év, itt a legmagasabb Magyarországon. A csapadék átlagos évi mennyisége 450-500 mm, de a területet átszelő folyók (Tisza, és a Tisza holtágai, a Körös és a Maros) kedvezően hatnak a talaj vízellátottságára és optimális páraviszonyokat teremtenek a szőlő fejlődéséhez és éréséhez.

Talaj

A csongrádi borok termőhelyeinek főként az öntés talajon található lepelhomoktalajok a jellemzők. Kisebb részben barna erdőtalajok, csernozjom, réti talajok is fellehetők. A homoktalajok sajátossága, hogy gyorsan melegednek, világos színük miatt a napsugárzást jobban visszaverik, ami elősegíti a szőlő érését is, valamint kvarctartalmuk miatt immunisak a filoxéra szempontjából.

A borvidék települései

Csongrád, Hódmezővásárhely, Balástya, Csengele, Kistelek, Pusztaszer, Szatymaz, Forráskút, Öttömös, Pusztamérges, Ruzsa, Üllés, Ásotthalom, Bordány, Domaszék, Szeged-Kiskundorozsma, Mórahalom, Zákányszék, Zsombó.

Csongrádi borászatok

Vitifarm Kft

Farkas Testvérek Pincészete

Tóth Pincészet

Sóshalmi Borászat

Balog Árpád Kézműves Családi Pincészet

Ungerbauer Családi Borpince

Újvári Pincészet

Safari 95 Bt

Havi Mini Eseménynaptár

loader

Móra Múzeum Évkönyve

A HUNGARICANA szolgáltatás elsődleges célja, hogy a nemzeti gyűjteményeinkben közös múltunkról fellelhető rengeteg kultúrkincs, történeti dokumentum mindenki számára látványosan, gyorsan és áttekinthető módon váljon hozzáférhetővé. Az 1982. évi évkönyvben Pusztamérges kialakulásáról a következők olvashatók:

 MÉRGES PUSZTA BENÉPESEDÉSE
(a Móra F. Múzeum Évkönyvéből)

 

Go to top