Rekord számú jelentkező, hosszú bírálat
Nagy volt az érdeklődés a Farkas István Emlék-borversenyre, minden eddiginél több, szám szerint 43 bor érkezett bírálatra. Ez a verseny szervezésében nem okozott változást, a bírálókat tette próbára a feladat, akik a sajt, alma és pogácsa ellenére egy rövid szünetet is tartottak a pontozás során, hogy „ne teljenek el” az ízekkel és zamatokkal.
Erős volt a mezőny, jók voltak a borok, a nagy visszatérők mellett pedig új termelők és borok is bemutatkoztak, ráadásul elég jó eredménnyel. A Polgármesteri Hivatalban gyűjtött, sorszámokkal ellátott mintákat Kószó Zsolt rutinosan vezette fel a borbíráknak, akik természetesen csak fajtáról és évjáratról kaptak tájékoztatást. A belövés ez alkalommal is nagyon jól sikerült: a dolog lényege abban áll, hogy kiválasztásra kerül valamelyik bor, amelyet elsőként bírálnak el, ám a verseny során (véletlenszerűen) az még egyszer visszakerül a poharakba – de a bírák nem tudják, hogy mikor. Ekkor újra pontozzák, majd a belövést és a másodszori pontozást összevetik, hogy mekkora az eltérés. Professzionális bírálat esetén a különbség pár század pont szokott lenni.
Így volt ez a pusztamérgesi borversenyen is, a zsűri kitűnő munkát végzett. Érezhetően javult a versenyre küldött borok minősége; sok arany és ezüstérem került kiosztásra, bronzérem alig akadt. Az okleveles borokból is lett néhány. Akik ez kapják, nem kell elkeseredniük, mert a fokozat nélküli értékelés sem azt jelenti, hogy nagyon rossz boruk van. Az értékelésnek és az adható pontszámoknak szigorú feltételei vannak és ha nincs „egyben” a bor – legyen az egyébként nagyon jó – nem kaphat magas pontszámot.
A verseny értékelését és eredményhirdetését a falunapon, a Szüreti Fesztivál és Kakaspörkölt-főző Verseny keretében, szeptember 15-én történt.
Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.