Találkozót szerveztek a falugondnokok Pusztamérgesen; az időpontot azért az év elejére tették, hogy ne a munka dandárjában essen ki az a néhány óra se, amit a tapasztalatcserével, tanácsok átadásával töltenek. Már pedig ilyen időszak nem sok van – a falugondnok olyan, mint a tiszta levegő: mindig szükség van rá és nagyon észrevenni, amikor hiányzik.
A falugondnokság pusztamérgesi indulásakor közel 200 lakoshoz jutott el valamilyen szolgáltatással ez a fajta gondoskodás – és nem is kizárólag a belterületen élőkhöz. Nem nagy a tanyavilág – vannak jóval nagyobbak – de a külterület sokszor nehezen járható. Télen a hó, nyáron a homok nehezíti a tanyán élők egyébként sem gondtalan mindennapjait.
A házigazdák nevében Buknicz Bernadett, a település új falugondnoka köszöntette a megjelenteket. Tizenéves kora óta az egészségügyben és szociális területen szerzett jártasságot, tanulmányai is ehhez kapcsolódnak. Egészségügyi szakközépiskolát végzett, ápolónőként Kiskunhalason dolgozott, ezt követően a szomszédos településen, Zsanán erősítette a szociális ellátás rendszerét. Az idősek otthonában 17 éven keresztül gondozta az ott lakókat. Az elődjének, Ótott-Kovács Benőné tragikus halálával megüresedő pusztamérgesi falugondnoki állást megpályázva 2021. júliusától tölti be a pozíciót. Tudja jól, milyen magasan van ama bizonyos „léc” az ellátottaknál, amelynek mindig is igyekezett és igyekszik megfelelni – reméli, sikerrel.
Kívülről nézve egyszerű a munka, de sokrétű a feladat – folytatta bemutatkozóját Bernadett. Közétkeztetés, idősek ellátása, bevásárlás, ház körüli munkák, gyógyszer felíratás és kiváltás, és az a szüntelen odafigyelés és törődés, ami mindezt kíséri… mert az egészségügyi állapot figyelemmel kísérése bizony mindennél fontosabb! A gondozott nem biztos, hogy érzékeli (vagy nem tartja fontosnak) azokat a fiziológiai vagy mentális változásokat, aminek figyelmen kívül hagyása bajt is okozhat.
A külterületi élet szépségei mellett nehézséget is jelent: a gyerekek óvodába, iskolába szállítása, a levelezés, a hivatalos ügyek intézése is a falugondnok rendszeres feladatai közé tartozik. Viszont amennyi nehézséggel jár, annyi szépsége is van ennek a munkának, amit szeretne a legjobb tudása szerint és a gondozottak megelégedésére végezni – adta át a szót a bemutatkozó munkatárs. Szavait a hallgatóság soraiban ülők – közülük többen is ellátottak – bólogatása és tapsa nyugtázta; ennél igazabb visszaigazolás aligha lehet…
Csörszné Zelenák Katalin, a Falugondnokok Duna-Tisza Közi egyesületének ügyvezetője szívesen érkezik ilyen fórumokra – ez még találóbb kifejezés, mint a találkozó, hiszen a kollégákon kívül az ellátottak is részesei (lehetnek) a programnak. Az öt megyét felölelő egyesület tagjainak egyike Pusztamérges, ahol a bemutatkozó kollegina tevékenykedik; van olyan település, például Ásotthalom, ahol öten dolgoznak, akkora a terület. Országszerte 1200 falugondnok dogozik, vagyis egyáltalán nincs mindenütt – folytatta a Kemény Bertalan Falufejlesztési Díjjal kitüntetett vezető. Van ahol nincs miből fenntartani; máshol nem tartják fontosnak. Igaz, sok kiadással jár a településnek az alkalmazott fizetésén felül is: gépjármű, szolgáltatások és infrastruktúra biztosítása… és több helyen szükség lenne rá, ahol ezek nem biztosíthatók. Ez a fajta gondoskodás az ellátottak számára ingyenes, mondhatni, települési hozzájárulás a lakók életminőségének javításához.
De hogyan telik egy falugondnok munkanapja?
7.30 az ételhordók összekészítése, konyhára szállítása – „visszfuvarban” az óvodások és iskolások tízóraijának szállítása,
8.20 bevásárlás, posta, hivatalos ügyintézések,
10.00 betegszállítás (vizsgálatra, vérvételre
11.00 ebéd szállítása az óvodába, iskolába és az ellátottakhoz
12.00 után egy „tanyakör” az ebéddel, beszélgetés (fontos!) ház körüli munkák
14.00 ételhordók elmosása, takarítás
15.00 adminisztráció
16.00 gyerekszállítás körút a napköziből haza
Elmondani nem is nehéz – lelkiismeretesen véghez vinni napról-napra, annál nagyobb feladat! Akkor is ha fúj a szél, esik az eső vagy csontig hatoló a hideg. Mert a falugondnokra számítanak, van ahol csak rá számíthatnak…
A fórum a bemutatkozón kívül egyben tapasztalatcsere is volt; nem csak a kollégák, hanem a falugondnokokat segítő, erre az alkalomra is meghívott szervezetek képviselői, vezetői között is. Jakus István, a Pusztamérgesi Polgárőr egyesület vezetője jól ismeri a szociális területen dolgozók munkáját. „Külsős segítőként” több alkalommal szükség volt már rá is:
– Ez az a munka, ami jól végezve nem látszik. A polgárőrök szintén hasonló cipőben járnak. Jelenleg 17-en látunk el szolgálatot, besegítünk a tanyagondnokok, az önkormányzat, a hatóságok és a lakosság munkájába is. Figyeljünk egymásra! Mindannyiunknak jól jön, ha segítséget kapunk. – hosszú évek tapasztalata tükröződik a parancsnok szavaiban.
A bemutatkozott falugondnok kedvenc feladata a személyes találkozás, a beszélgetés. Nem a pihenés miatt – nem pihenés ez – hanem a bizalmi jellege miatt. Ha a ház körül kell segítség vagy orvoshoz kell menni, az általában meglátszik. Könnyebben is megoldható. De ha belső probléma, bizonytalanság van, az nem látszik… pedig annak megoldása, az útkeresés legalább olyan fontos, ha nem fontosabb. Viszont arról nem beszél az ember bárkivel, ezért a kiépült bizalom is folyamatos „karbantartást” igényel. A gyerekek is visszaköszönnek már a polgárőröknek – bármily meglepő, nem volt ám ez mindig így még a felnőttek körében sem – és segítséget kérnek, ha úgy hozza a szükség. És ez jó dolog!
Dr. Papp Sándor, Pusztamérges polgármestere is hasonlóképpen látja. Bekapcsolódva a beszélgetésbe jó példát is fel tud hozni erre: minél közvetlenebb a lakosság, az önkormányzat és a szociális ellátórendszerrel kapcsolatban álló szervezetek annál hatékonyabban tudnak segíteni. A sejtek szövetekké állnak össze… Az önkormányzat is igyekszik ott segíteni a falu- és tanyagondnoki munkát, ahol lehet. Hamarosan plusz munkakör is társul a meglévő feladatokhoz: a jelzőrendszeres segítségnyújtás. Ez kezdetben 12-14 fő (leginkább egyedülállók) számára nyújt biztonságot. Az ellátottnál lévő berendezés szükség esetén a központba fut be, ahonnan a diszpécser azonnal értesíti a legközelebbi, ügyeletben lévő falu- vagy tanyagondnokot. 65 éven felüliek igényelhetik majd ezt a lehetőséget, havi szinten 1000 Ft körüli összegbe kerül, maga a kihelyezett készülék díjmentes. Ez kiemelt állami feladatellátás keretében valósul meg. Célja, hogy krízishelyzetben a rászorulók a nap 24 órájában a segélykéréstől számított 30 percen belül a helyszínen (lakóhelyükön) segítséget kapjanak.
A kötetlen beszélgetéssel záruló találkozónak ezen része is a falugondnoki munkához hasonlóan célirányosan és a résztvevők rendelkezésére álló szűkös időkeretet kihasználva zajlott; akinek belefért némi eszmecsere, az is sietősre fogta, hiszen ez idő alatt odahaza mindenkinél a kollégák tartották a frontot, hiszen az ellátottak számítanak rájuk – és vannak, akik csak rájuk számíthatnak…
