Virtuális emlékkönyv

Múltunk darabkáinak fennmaradása fotókon is múlik. Az albumokba rendezett vagy cipős dobozokban gyűjtött (családi) fotók az idő múlásával csak egyre értékesebbek lesznek – mert nagy részük olyan pillanatot örökít meg, amely már soha vissza nem tér… ennek szellemében rendezgetjük pályázatunk (egyre gyarapodó) virtuális emlékkönyvét.

a Tűzoltószertár – máig ebben a formában

A község meghatározó közössége a tűzoltó egyesület. 1930-ban alakultak meg, ez a község legrégebbi, alapítása óta folyamatosan működő civil szerveződése.

Fő utca – Szent István utca sarok

„Borkimérés” hirdeti a cégér a ma is meglévő bolt ajtaján…
A bejárat ma már nem innen nyílik, de az ajtó ma is megvan.


a tűzoltó egyesület tagja a ’70-es években

Aktív közösségi élet jellemezte az egyesület tevékenységét: községi ünnepek előtt ők lobogózták fel a (akkori) Felszabadulás és Tolbuchin utca villanyoszlopait.

tűzoltó versenyen a vonuló raj

A szakszerű beavatkozás gyakorlatot igényel; a csapat rendszeresen vett részt versenyeken, ahol szép eredményeket értek el. A bálakon, községi ünnepeken egyenruhás tűzoltók ügyeltek a rendre.

polgári védelmi gyakorlat Ikarus tűzoltó autóval

A tűzoltók rendszeresen gyakorlatoztak a munkásőrökkel együtt a falu határában – az 1979-es zsanai gázkitörésnél is segítették az oltást.

kiváló állapotban a Magirus Deutz tűzoltókocsi

A jelen is egy kis darabka múlt: a most használatos és kiváló állapotú Magirus tűzoltó 1968-ban gördült le a német gyártósorról.


I. Világháborús emlékmű

Ismereteink szerint a legrégebbi kép az (akkor még csak I. világháborús) emlékműről az eredeti turulmadárral, amelyet később ledöntöttek. A templom építése itt még el sem kezdődött!

az I. Világháborús emlékmű 1937-38-ban

Ugyanaz az emlékmű – évekkel később. Már állnak a Nagyboldogasszony templom falai, de a tető még nem került fel rá…

Országzászló avatás az I. Világháborús emlékműnél (Hegedűs G. fotója)

Az emlékmű – jellegénél fogva jelentős események helyszíne volt, magas rangú főméltóságok fordultak meg itt a jeles ünnepekkor!

körmenet a Nagyboldogasszony templomnál (építése után nem sokkal, 1939 körül)

Az évszám és a készítő ismeretlen, a bevakolatlan falakból ítélve egy korai felvételről van szó


a Móra Ferenc Művelődési Ház előtt

A templom épülőfélben… egy ritka felvétel az (ismeretlen alkalomból) összesereglett tömegről, a Hétszínvirág Óvoda kerítésének sarkánál lévő egykori haranglábbal, amiről nem sok fotográfia maradt fenn


megérkezik a kisvonat a pusztamérgesi állomásra

Nagy utas- és teherforgalmat bonyolított le a gazdasági vasút, portalanított út hiányában a fő közlekedési eszköz volt a pusztai emberek számára

az állomásfőnök és a váltókezelő

A vasút állandó felügyeletet igényelt a nap minden órájában és a vasútvonal minden állomásán. Moldova György könyvében is megemlíti, a mérgesi állomást.

indulás előtti csendélet a váróterem előtt

Több vonat is közlekedett kora reggeltől késő estig; többen a szomszédos „kiskocsma” bádogpultjánál várták a vonatot vagy az azzal érkező rokont, családtagot

a pusztamérgesi mozdonyszín – ma műhely

Az éjszakai utolsó vonat volt a másnapi első, ami ebben az épületben éjszakázott. Egy állásos épület volt, nagyobb kapacitásra nem is volt szükség.


A település meghatározó mezőgazdasági tevékenysége volt a szőlőtermesztés, a bortermelés. A gondos munkának és szakértelemnek köszönhetően hamar híre ment a pusztamérgesi bornak – legismertebbé a Pusztamérgesi Rizling vált; a a jó minőségű, könnyű homoki bornak számos kedvelője akadt szerte a világban.

Munka a termelőszövetkezet pincéjében 1.

Eleinte minden munkafolyamatot kézi erővel végeztek; a nagy hordók tisztítása, karbantartása is így történt

Munka a termelőszövetkezet pincéjében 2.

A szivattyúk teljesítménye messze elmaradt a ma használatos eszközökétől és a kezdetekben azokat is kézi erővel működtették

Régen és napjainkban – kézierővel a legtöbb munkafolyamat

Megvolt a feladata mindenkinek, a termelés irányítótól kezdve a pincemesteren át a szüretelőkig. Minden dolgos kézre szükség volt szüret idején… és azt követően is.

Régen és napjainkban – a Howard szüretelő kombájn munka közben

A gépesítés sok kétkezi munkát kiváltott – de a tapasztalt „öregek” azt javasolták, hogy csak 2 évente szüreteljenek kombájnnal, hogy a szőlő „kipihenje” a gépi munkát

A ’90-es évek elején még mindegyikre szükség volt

A borpince komoly tárolókapacitását a korszerű nagyüzemi gazdálkodás eredményeként bővíteni kellett. Volt olyan év, hogy fóliával bélelt gödör is kellett a mustnak, mert így se volt elegendő

Kiállításon a pusztamérgesi installáció

A jó bornak is – időnként – nem árt a cégér. A helyi borosgazdák is rendszeresen bemutatkoztak kiállításokon, vásárokon a helyben termelt boraikkal – ez idő tájt a turizmus is felfutóban volt

A családi gazdaságok létrejötte kedvezett a minőségi bortermelésnek. A ’90-es évek elején a Rizling MgTSz egyik borpincéje, a Kis Ferenc Pince a Farkas testvérek tulajdonába került (a borászattal kapcsolatos képek többsége a családi fotógalériából származik)

Cégér a Kis Ferenc pince ajtaja fölött

Farkas István borász a pince bejárata előtt

Szorgos kezek – egy csoportkép erejéig

Kell a szakértelem – minőség csak így születhet

munka közben a borász, pincemester

borkóstolás, amikor minden kiderül

borkóstolásra felkészítve

A Kis Ferenc pincéhez utólag hozzáépített boltíves rész, ami borkóstolókra, pörköltes vacsorákra lett kialakítva, mert a hordókkal teli pincerész csak korlátozottan volt alkalmas csoportok fogadására

ugyanott – immáron benépesülve

A jó bor (is) összehozza a közösséget; és a „Farkas Pincében” jó borok voltak. A falusi turizmus virágkora idején sok csoport megfordult a méltán híressé vált pincészetnél

borkóstolás zenés segítséggel

A vendégek egyedi igényei szerint az ebéden / vacsorán, borkóstolón kívül zenés programra is lehetőség volt a pince befogadóképességének erejéig

zene nélkül is finom a bor

Farkas István borász kínálja a pincéjében készült fehér bort egy gasztronómiai rendezvényen. Sok figyelmet szentelt a bornak – a szőlőtelepítéstől a szüreten, a hordók kezelésén át az értékesítésig


Községi ünnepeink és szabadidős programjaink többsége is a közösségépítés jegyében szerveződik. A falu lakosságát vagy kisebb művelődő közösségeit érintő rendezvényeink jellege is tükrözi azon törekvéseinket, hogy egy-egy program keretén belül a résztvevők számára lehetőséget teremtsünk a találkozásra, az élmény- és tapasztalatcserére, amelyek hozzájárulhatnak a közeljövőben megvalósuló, hasonló jellegű vagy rendhagyó rendezvények szervezéséhez.
A galériába rendezett esemény fotókat pedig később is jó visszanézni és felidézni azok kellemes pillanatait.

Pusztamérgesi máglya a Nemzeti Összetartozás napján – GALÉRIA

Sokan összegyűltek az eseményen, hogy gyertyával, mécsesekkel emlékezzenek meg

Robotok, 3D nyomtató, VR szemüveg, drónok – GALÉRIA

A Digitális Jólét Program Pont a jövőt hozta elérhető közelségbe… ki is lehetett próbálni

Államalapításunk és az új kenyér ünnepe egyre inkább kiteljesedő programunk

A megemlékezésen túl közösségi programokkal is ünnepelhetünk – a családok legnagyobb örömére

Nyárzáró szalonnasütés a tűzoltókkal, élménybeszámolókkal

A nyárnak ugyan vége, de az élmények még sokáig megmaradnak – sokat felidéztünk belőlük!

Kalendáriumi bemutató és kiállítás

Időrendi sorrendben, írásos formában idéztük fel a mögöttünk álló 1 év fontosabb mozzanatait

A sport és a mozgás szintén fontos

A nyárnak ugyan vége, de az élmények még sokáig megmaradnak – sokat felidéztünk belőlük!

Nemzeti ünnepünk a virtuális térben

A karantén szokatlan helyzetet teremtett, de az oktatás és kultúra köré szerveződő intézmények és dolgozói videós megemlékezést alkottak

A tartós szegfű tanösvényen

A természetjárást kedvelőkkel az alföldi növényritkaságot bemutató bugaci tanösvényen tettünk egy túrát

biciklitúra az öttömösi kilátóhoz

Ami bevált, azon kár lenne változtatni; jó kis közösség jön össze a kerékpározásra

egy kis gasztronómia, egy kis szórakozás

A „nagy falunaptól” eltérően családiasabb légkör jellemezte az eseményt

vidám, rémísztő és bámulatos faragások

Mindig sokan vállalkoznak a lámpások készítésére. Az alapanyagot az önkormányzat termelte

advent és falukarácsony egy időben

A szabadtéri program a Falukarácsonyi rendezvény műsorával bővült ki a Bortéren

Albumaink folyamatosan (nem rendszeresen) bővülnek. Ebben segítségünkre van Digitális Jólét Program Pontunk is, amely kiszolgálója és támogatója a Kézai Simon Programnak, archiválja és segítséget nyújt a fotódokumentumok erre a célra rendszeresített tárhelyre történő feltöltésében. Keresse fel DJP mentorunkat a Móra Ferenc Művelődési Ház elérhetőségein, hogy féltve őrzött, nyilvánosság számára is megmutatni szánt fotói digitalizált módon is elérhetők legyenek!


A megújuló templom zárva, Betlehem a Művelődési Házban

A 2020-as esztendő nálunk is sok változást, a megszokottól eltérő ünnepi alkalmakat eredményezett. Betlehem került a Művelődési Házba.

A pusztamérgesi Nagyboldogasszony templom felújítása

Pályázatnak és közösségi összefogásnak köszönhetően megújulhat a templom tetőszerkezete. 2021. tavaszára készül el.


A járványügyi intézkedések és zárlat miatt csak online megemlékezésre volt lehetőség

A Szent Ágoston Katolikus Általános Iskola diákjai színvonalas kulturális műsorral készültek – a premier viszont már csak online formában, a virtuális térben jöhetett létre. Ez azonban nem csökkenti sem a ’48-as márciusi ifjak, sem a róluk megemlékezők közösséget alkotó törekvését.

Pusztamérges mindennapjai az objektíven keresztül (2 év történései képekben)

A pusztamérgesi, 2021. évi Falunap és Főzőverseny alkalmából rendezett fotókiállítás (bővített) képanyaga, amelynek „indulási oldala” a 2019-es, szép emlékű XXIV. Szüreti Fesztivál és Kakaspörkölt-főző Verseny – az „érkezés” pedig a 2021-es Kenyérünnep és Közösségi délután… számos fotó, számtalan felidézett pillanat…


KÖSZÖNJÜK A MAGYAR ÁLLAM ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁT!

Mórahalom Városi Önkormányzat

A támogatás összege:
52,50 MILLIÓ FORINT

2 hozzászólás

  1. Szoktunk nézelődni az interneten. Szomszédom mesélt Pusztamérgesről. Ő ott nőtt fel. Nagyon jó kezdeményezés, hogy ilyet csináltak mint ez a fényképgyűjtemény! Jó egészséget kívánok

  2. Üdvözlöm Önöket!
    A régi képeket szeretem! Ahol éltem is valamikor, azokat még jobban
    Van még több is? Kérem tegyék elérhetővé ha lehet
    Sokat lehet nosztalgiázni így
    Gyerekként Csorva volt az otthonom most Ottawában élek

Hozzászólás a(z) Kovács I bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük