FŐOLDAL

PÁLYÁZATOK

CIVIL SZERVEZET

VIRTUÁLIS EMLÉKKÖNYV


Közösségi szerepvállalás

Ismét egy nyertes pályázat, amely a „Helyi identitás és kohézió erősítése” címet kapta. Leegyszerűsítve: olyan ez, mint az infrastrukturális fejlesztés, de a közösségeket fejlesztjük, hogy a lakosok, azaz mi magunk – és Te Magad Kedves Olvasó – megerősítse hitét a közösség erejében és az élet minden területén a jövőt építve.

A múltból gazdálkodva egy önmagáért kiálló, tevékeny közösséget hozunk létre. A helyi esélyegyenlőségi program felülvizsgálatán és aktualizálásán túl, a helyi összetartozás erősítésének megtervezése a cél. Bűnmegelőzési és a közbiztonság javítását segítő programokat szervezünk.

programindító rendezvény

A pályázatot konzorciumi formában, Mórahalommal, Ásotthalommal, Öttömössel és Ruzsával karöltve valósítjuk meg úgy, hogy mindenki a maga értékeit kutatja és fejleszti, ezek eredményeiről számol be és mutatja meg a másiknak. A képviselőkkel már megkezdtük az egyeztetéseket.
Az első lakossági fórum április 10-én 17 órakor került lebonyolításra ahol a Cselekvő Közösségek mentora volt segítségünkre – ezt az alkalmat még sok-sok közösségi beszélgetés követi. Mindenkit szeretettel várunk, ismerjük meg, tervezzük meg, használjuk ki a pályázat adta lehetőségeket!

Kothencz Brigitta
közösségfejlesztő


Mozgáskorlátozottak Csoportjának összejövetele

A Mozgáskorlátozottak Üllési Egyesülete pusztamérgesi csoportjának tagjaival az ünnepek közeledtével kerestünk kapcsolódási pontot a csoporttal és újítási lehetőséget működésük és a helyi közösség között. A jelenlévők, akik mindannyian pusztamérgesi lakosok – akik még nem ismerték a TOP 5.3.1. pályázat adta lehetőséget, most megismerhették.
Tájékoztatást kaptak a jelenlévők a közösségbe kapcsolódás, aktivizálás, identitás erősítése és bevonása a közösségépítő tevékenységekbe, közösségi programok, akciók tervezésébe és megvalósításába saját munkájukon, aktivitásukon keresztül.

2018. december 21.


 KÖNYVBEMUTATÓ

A korábbi rendezvények folytatásaként megszerveztük az eddigi közösségi beszélgetések munkáját, valamint az abból elkészült kiadvány bemutatására irányuló kerekasztal beszélgetést az érdeklődőknek.
A közös múlt felkutatását és dokumentálását a közösségi interjúk nyomán és a pályázattal szinkronban a helyi lakosok bevonásával, aktivitásra hívással valósítottuk meg.
A közösségfejlesztő és a helyi lakosok is érdeklődéssel hallgatták a közösségi beszélgetéseken Balla Vince előadását a régmúlt eseményekről és figyelmüket felkeltette az archívum széles tartalma és témába illeszkedése.
Maguk a helyben élő emberek kérték, hogy tekintve a fejlődés gyorsaságára, a kor információforrásait nem mindannyian tudják kihasználni, legyen egy írott dokumentum melyen követhető az elvégzett munka.
A legtöbb ismeretet mindig a jelentős helyi polgárokkal, véleményformálókkal és az általuk ajánlott további lakosokkal folytatott beszélgetések inspirálták és a polgármesteri hivatallal karöltve létrejött „Tudom, hogy honnan jöttem” c. könyv, melyet azok is nagy szeretettel és érdeklődéssel fogadtak, akik az eddigi munkában csak külső és távoli megfigyelőként vettek részt.

2018. november 28.


A pusztamérgesi kertészek

A résztvevők a helyi gazdálkodók, föld- és jelentősebb kerttulajdonosokból kerültek ki, fókuszálva a település mezőgazdasági jellegére és külön kitérve a projektben rejlő támogatási lehetőségekre ismeretterjesztő , fejlesztő előadások, közösségi beszélgetések, összejövetelek és tapasztalatok megosztásával. A tájékozott lakosok, akik közös akarattal és elköteleződéssel élnek településük iránt, szívesen hallgatták a pályázatban rejlő lehetőségeket és saját lehetőségeiken és érdeklődési körükön keresztül beszélgetéssel és ötleteléssel kapcsolódtak a közösségi munkához.

2018. november 21.


BARANGOLÁS A MÚLTBAN: KTSZ és Alucső üzem

 A korábbi rendezvények sikerén elindulva megszerveztük a közösségi beszélgetések mintájára és az értékőrzés mentén a következő összejövetelt, amely a közösségről való tudás – a közösségi munka szempontjából használtuk ki, mégpedig arra, hogy elősegítsük a közjóért való cselekvést, a közös múlt felkutatását és dokumentálását. A közösségfejlesztő és a helyi lakosok is tájékozódnak aírásos forrásokból, ám legfőbb forrásaik maguk a helyben élő emberek. A legfontosabb és legnehezebb a hihetetlen sebességgel változó jelenünk megértése, s ehhez a legtöbb ismeretet mindig a jelentős helyi polgárokkal, véleményformálókkal és az általuk ajánlott további lakosokkal folytatott beszélgetések, melyek kiegészítik, formálják a már-már végleges formában lévő könyv „Pusztamérges – tudom honnan jöttem” c. helyi kiadványt.

2018. október 15.


BARANGOLÁS A MÚLTBAN: Helyi Értékgyűjtők Klub

A napos délutánt kihasználva és a korábbi felhívás visszajelzéseként megszerveztük a közösségi beszélgetések mintájára az értékőrzés mentén az összejövetelt, mely a közösségről való tudás – a közösségi munka szempontjából használtuk ki, mégpedig arra, hogy elősegítsük a közjóért való cselekvést, a közös múlt felkutatását és dokumentálását. A közösségfejlesztő és a helyi lakosok tájékozódnak írásos forrásokból, ám legfőbb forrásaik a maguk a helyben élő emberek.
A legfontosabb és legnehezebb a hihetetlen sebességgel változó jelenünk megértése, s ehhez a legtöbb ismeretet mindig a jelentős helyi polgárokkal, véleményformálókkal és az általuk ajánlott további lakosokkal folytatott beszélgetéseket gondoljuk célravezetőnek. Körvonalazódik a helytörténeti kiadvány formába öntése és a szerkesztéssel foglalkozó személyek munkájának összehangolása.

2018. október 11.


Horgász összejövetel

A résztvevők a Pusztamérgesi Horgász Club tagjai, érdeklődő és egyébként természetet kedvelő helyi lakosok, akik közös akarattal és elköteleződéssel élnek településük iránt. Szívesen hallgatták a pályázatban rejlő lehetőségeket. És saját egyesületükön keresztül vizsgálták a pályázatban rejlő lehetőségeket.

2018. szeptember 30.


Helyi alkotók kiállítása

Közösségi ötlettől vezérelve jelenleg is a településen alkotó és élő, valamint valaha itt élt alkotók kiállítását terveztük és valósítottuk meg a Móra Ferenc Művelődési Házban. Az érdeklődők már déltől megtekinthették az egyébként alkalmi gyűjteményt a XXIII. Szüreti Fesztivál és Kakaspörkölt-főző Verseny keretén belül. A kiállítás a „Csipesz csibétől a faragott Rózsa Sándorig” címet kapta.

Már a hét elején elkezdődtek az előkészületek. Mert még a kiállításra szánt darabok nem is, de már a paravánok, asztalok, terítők kezdtek helyükre rendeződni. Többszöri megbeszélést követően helyükre kerültek az elképzelések.
Nem az alkotás nagysága, értéke és a megalkotás módja volt a mérvadó, de mégis valami rendszert tettünk az elképzeléseinkbe. Balról a terem egyik oldalába kapott helyet a fafaragásokról és díszes házszámtábláiról ismert alkotó Papp Attila munkássága, aki saját maga épített állványzattal készült az alkalomra és édesanyja kézimunkáit, édesapja citeráinak is helyet tervezett.

2018. szeptember 15.


Nyárbúcsúztató szalonnasütés

 A résztvevők a kellemes nyár estét kihasználva a Pusztamérges Községi Szent Flórián Önkéntes Tűzoltó Egyesület tagjai, érdeklődő és kikapcsolódásra és ezen keresztül közösségi kapcsolatra igényes lakosok , akik közös akarattal és elköteleződéssel élnek településük iránt. Szívesen hallgatták a pályázatban rejlő lehetőségeket. A tűzoltó rendszeres összejöveteleiken túl, nyitnak a lakosság felé és közreműködésükről biztosították a közösség tagjait. Saját egyesületükön keresztül vizsgálták a pályázatban rejlő lehetőségeiket.

2018. augusztus 31.


Közösségi beszélgetés 10. – Polgárőrök

 A résztvevők a Pusztamérgesi Polgárőr Egyesület tagjai, érdeklődő és egyébként tájékozott lakosok, akik közös akarattal és elköteleződéssel élnek településük iránt. Szívesen hallgatták a pályázatban rejlő lehetőségeket és saját egyesületükön keresztül vizsgálták azt.
A közelgő, egész települést érintő rendezvény kapcsán kerestünk kapcsolódási pontot és újítási lehetőséget a meglévő feladatok ésszerű elosztására. Megbeszéltük a szervezetben rejlő és a tágabb közösségnek tanulságul és példaként szolgáló összefogást.

2018. augusztus 30.


Értékgyűjtő klub – Közösségi beszélgetés 9.

A közelgő, egész települést érintő rendezvény kapcsán kerestünk kapcsolódási pontot és újítási lehetőséget a meglévő feladatok ésszerű elosztására. a jelenlévők, akik még nem ismerték a TOP 5.3.1. pályázat adta lehetőséget, most megismerhették. Megbeszéltük a szervezetben rejlő és a tágabb közösségnek tanulságul és példaként szolgáló összefogást.
Tájékoztatást kaptak a jelenlévők a közösségbe kapcsolódás, aktivizálás, identitás erősítése és bevonása a közösségépítő tevékenységekbe, közösségi programok, akciók tervezésébe és megvalósításába saját munkájukon aktivitásukon keresztül. Felmerült a helyi értékek, közösségi élet történetének feltárása és a polgárőrök lehetőségei…
Vállalták közös akarattal, hogy a közösségi folyamatban aktívan részt vesznek, a közösségi tervező műhelyeken, részvételi fórumokon legalább egy fővel képviseltetik az egyesületet… a közösségi felméréseken szerepet vállalnak, mint arra a korábbiakban is volt példa. A felmerült lakossági igény, kérést minden esetben továbbítják a projekt szakmai vezetője, a közösségfejlesztő felé.

2018. augusztus 16.


Közösségi beszélgetés 8.

Szemtől szemben a problémákat és az előnyöket felsorakoztatva került sor a végleges Cselekvési Terv megbeszélésére. A kerekasztal beszélgetések, a helyi értéktár, a helytörténeti kiadvány anyagainak gyűjtésének érintésével. A konkrét feladatok, mint a közelgő augusztus 20-i kenyérünnep ötletbörzéje is szóba került, hogy továbbra is kisebb körben elindított közösségi megmozdulások, azok népszerűsítésével vonjuk be a lakosság eddig nem résztvevő részét.

Továbbá: egy következő összejövetelen konkrét, nevekkel és felelősökkel megnevezett feladatok előzetesen is megbeszélésre kerültek – és a legfontosabb a helytörténeti gyűjtés és helytörténeti dokumentumok archiválása.

2018. július 31.


Közösségi beszélgetés 7. / Cselekvési terv megvitatása

Tényleges tárgyalások folynak és megállapodások születtek a helyi identitástudat és kohézió erősítését célzó intézkedések, programok megvalósításában. A technikai és adminisztrációs problémák megbeszélése, felhívás együttműködésre és további bevonásra. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy közös összefogással, mint azt a korábbi közösségi beszélgetések is igazolják, összefogás érhető el.

2018. július 10.


Közösségi beszélgetés 6.

A majálisból kiindulva ismét kültéren került megrendezésre az esemény és a helyi kézműves papírfonók társaságában folytattuk munkánkat. Az esetlegesen újonnan érkezetteknek átadtuk a folyamat tudnivalóit, és a közösségi felmérés vonalán indultunk el a helyi cselekvési terv tematikájának ismertetéséig és a tervek megbeszéléséig.
Megfogalmazódott a helyi történeti kiadvány mind tartalmi, mind küllemi elemeire nézve is az elvárás és a hivatalos szakemberek munkáján túl elhatároztuk, hogy a lakosok széleskörű bevonásával, idősek megkeresésével, fiók aljában lapuló kincsekkel egészítjük ki a gyűjtést, melyet a tervben rögzítettünk is.
További ígéreteket kaptunk a képviselőktől és a polgármester úrtól, hogy rendszeres falugyűléseken és kerekasztal beszélgetéseken folytatjuk a párbeszédet.

2018. június 8.


Közösségi beszélgetés 5.

A majális kereteit túlnőve, a jelenlévők aktív párbeszédére számítva beszélgetést szerveztünk egy közösségi programon. Ismertettük a a közösségi felmérés menetét, irányait és a válaszadók arányszámait. Azok, akik egyébként nem biztos, hogy zárt térben bevonhatók lettek volna, érdeklődéssel figyelték az eseményeket és tartalmas hozzászólásaikkal gazdagították ötlettárunkat a hogyan tovább tekintetében. A mezőgazdasági kérdésekben magas válaszadás mellett érdeklődés mutatkozik a kert, az állattartás, a pusztamérgesi gazdálkodás kérdéseinek vizsgálatára, rendszeres tapasztalatcserékre, szakemberek előadásainak megszervezésére. A kulturális kínálat bővítése egyértelmű és vendég előadókkal és a helyi sportolókkal, világjárókkal rendezett programokra van igény.
Megosztott a település lakossága a képviselő-testület és a Polgármesteri Hivatal munkájával, ezért további kerekasztal beszélgetéseket és falugyűléseket szervezünk, melyekre meghívjuk az aktív és kevésbé aktív közéleti szereplőket is, hogy lehetőséget kapjanak az állásfoglalásra és a közösségi életben való részvételre.

A közösségi összefogás kérdéseiben nagyra értékelték a civil szervezetek munkáját, melyet további közösségi beszélgetésen kiaknázunk és a további együttműködés lehetőségeiről egyeztetünk. A turisztika valaha volt színvonalát még mindig emlegetik a lakosok és a résztvevők, de többségük nem tud hozzájárulni annak újra indításához. A természetvédelmi területeket az emberek ismerik és szívesen ki is látogatnak oda akár szervezett formában is.

2018. május 1.


Közösségi beszélgetés 4.

Átfordult a lelkes közösség munkája a szóbeli, egyéni beszélgetésekből a szélesebb kört megmozgató közösségi felmérésig. Az interjúk részletes megbeszélésén túl a megfogalmazódott kérdéseket rögzítettük, hogy azok a segítők, önkormányzati dolgozók, civilek, az általános iskola és óvoda kollégáin keresztül mindenkihez eljussanak. Megállapodtunk abban, hogy nyilvánosan elérhető a Művelődési Házban, mely a helyi információs pont is. A kijuttatott kérdőíveket célirányosan és ahol szükséges, többszöri nekifutással kérjük vissza azok kitöltése után.
Az interjúkon megfogalmazott kérdéseket kapcsolatba fogalmaztuk meg a kérdőív tartalmát. Sorrendben az anonim alapadatokon személyes adatok, melyek korra, nemre, iskolai végzettségre és foglalkozásra kérdeznek, Pusztamérges gazdasága, az esélyegyenlőség következett. Sokakat foglalkoztat és a közösségfejlesztést a kultúrával kapcsolják össze, programokat várnak. Erre kérdeztünk rá a IV. pontban. Majd a közösségi összefogása jelenlegi és korábbi formáit és a benne rejlő lehetőségeket boncolgattuk.
A turisztika és természetvédelem után a szabadidőre kérdeztünk rá, és külön pontban fogalmaztunk az ifjúság életének részleteiről és lehetséges mozgósításáról. A biztonság és a település összességre vonatkozó kérdésekben kifejtős válaszokat várunk, melyeket további közösségi beszélgetéseken nézünk át, miután értékeltük és lezártuk a kérdőívezés szakaszát.

2018. április 25.


Közösségi beszélgetés 3.

 A közösségek részvételével megvalósuló felmérés és tervezés szakaszában egymás közül kiváltak azok a személyek, akik leginkább magukénak érzik a feladatot, hogy közösségi interjúk sorozatával tudjanak meg közösségükről a legtöbbet a falu lakóival folytatott személyes beszélgetések által. A kezdeményezés, a lakosság megszólításának és bevonásának egyik fontos módszere, a helyi közérzetre, az egyén és a közösség kapcsolatára, a helyi identitás tartalmára, a közösségi fejlesztési elképzelésekre és a cselekvési kapacitásra kérdez.
A tevékenység célja: a közösségi interjú célja főként az, hogyhogy bekapcsolódásra, a közösség, a helyi társadalom életében történő cselekvő részvételre mozgósítson. Azt várjuk az interjúzástól, hogy kialakul a helyi kezdeményezők köre, megindul a helyi önkéntesek kiválasztódása, egyfajta hálózati kezdeményezés. Körvonalazódik egy kép a helyi identitás tartalmáról, a helyi fejlesztési elképzelésekről és erőforrásokról, s a megkérdezettek cselekvési hajlandóságáról.

2018. április 12.


Lakossági információs fórum (1)

A közösségeket fejlesztjük – szakemberek segítségével – hogy a lakosok, azaz mi magunk visszanyerjük a hitet a közösség erejében. A múltból gazdálkodva egy önmagáért kiálló, tevékeny közösséget hozunk létre. A helyi esélyegyenlőségi program felülvizsgálatán és aktualizálásán túl a helyi összetartozás erősítésének megtervezése a cél és a bűnmegelőzést és a közbiztonság javítását segítő programokat szervezünk. Első lakossági fórumunkon a Cselekvő Közösségek mentora lesz segítségünkre – amelyet még sok-sok közösségi beszélgetés követ majd…

2018. április 10.


Közösségi beszélgetés 2.

Egy hónapja beszélgettünk arról, hogy hogyan lehetne a pályázat adta nagyszerű lehetőséget kihasználni. A feladat nagyságát mutatja, hogy számtalan probléma, felvetés került felszínre, melynek egy következő, a mostani közösségi összejövetelen gondoltunk át és tárgyaltunk meg. Jelenlévők lelkesen keresték a kiutat, a járható lehetőségeket az egyén és a közösség kapcsolatának megerősítésére a településen belül. Ráismertek, hogy ügyeik közösek, igaz eltérő mértékben tudnak lelkesedni a felmerült feladatokért. Ismét a kultúra, a színjátszó kör, felnőtt énekkar került előtérbe, valamint a könyvtár jó gyakorlata, melyet az egész településre ki kellene és lehetne terjeszteni. Ott ugyanis hónapról hónapra a lakosok egy kis csoportja elbeszélget Pusztamérges múltjának egy kis darabjáról. Csak úgy özönlenek az ötletek, hogy kit hol kellene megkeresni, hogy életének egy darabkájával, annak közkinccsé tételével hogy lehetne maradandót és a fiatalok által személyes családi érintettségük által látogatottat és népszerűt alkotni.

Körvonalazódni látszik az induló közösségfejlesztési folyamat. Egymásra épülő részfeladatokrévén feltárul az értékekkel és közösségi problémákkal kibontakozó elképzelés. Az egybegyűltek további segítséget igényelnek, melyet a Cselekvő Közösségek mentora meg is tud adni. Kezdő lépésként egy szélesebb körű fórum kerül megrendezésre, ahol további résztvevőkre számítanak és egy mozgalmat, egy cselekvéssorozatot szándékoznak elindítani. A legfontosabb ügyeket kiválasztják, együtt sorrendbe állítják és a következő beszélgetéseken az aktuális témakört járják körül.
Most a legfontosabb a fórum megszervezése. Népszerűségének, látogatottságának növelésére helyi archívumunk kezelőjét hívjuk segítségül, hogy egy még széles körben be nem mutatott filmet tegyen közkinccsé. Készülünk falugyűlés jelleggel a megválaszolásra váró kérdések kezelésére de csak a közösség és azok feladataival kapcsolatban.

2018. március 7.


Közösségi beszélgetés 1.

Megfogalmazódott a résztvevőkben az igény a pályázat adta lehetőségek kihasználására, mert a fiatalok elvándorolnak, az eladósodó lakosság identitását hátrahagyva éli bezárkózottan, elszigetelten az életét. A helyi közösségek mérsékelten aktívak, ritkán mutatkoznak. A fiatalság a városba orientálódik.
Lényeges és a jövő szempontjából elengedhetetlen, hogy a helyi hagyományok végre fel legyenek sorakoztatva, rendszerezve és a lakosságnak elérhetővé legyenek téve. Mert a korábbi események és szokások valamint a helyi neves események, a gyökereink kezdenek a feledés homályába veszni.
Ahhoz, hogy a valódi igényekre tudjuk építeni az elképzeléseinket, mindenképpen közösségi aktivitásra van szükség. Közösen kell meghatározni céljainkat és ötleteinket, hogy mit tartunk a múltból kiemelésre érdemesnek a jövő generációi számára. És el kell határoznunk, hogy teszünk is érte, ha mindenki csak a saját háza, családja tájáról is, de hozzájárul egy helyi értéktár kialakításához, kezdetben értékmentő munkához.

2018. február 15.

Oldalak: 1 2 3 4