Tanácsok pollenallergiásoknak

A Mórahalmi Egészségfejlesztési Iroda (EFI) Rovata

Átlagosan minden ötödik ember szenved valamilyen pollenallergiától, melyek közül a legismertebb a parlagfű allergia. A pollenek a virágzó növények virágporai, melyek különféle anyagokat, valamint hímivarsejteket is tartalmaznak és ezáltal szerepet játszanak a növények szaporodásában. A pollenszezon hazánkban február végén kezdődik a fák (pl. mogyoró, éger) virágzásával és késő nyáron, kora ősszel a gyomfélék (pl. parlagfű, üröm) pollenkibocsátásával zárul. Immunrendszerünk nem megfelelő működése esetén a pollenekkel szemben allergia alakul ki.

Mi az allergia?
Immunrendszerünk egyik feladata, hogy felismerje és elpusztítsa a szervezetünket károsítani képes testidegen anyagokat (pl. vírusokat). A pollenek alapvetően nem jelentenek veszélyt, így a legtöbb ember immunrendszere csak kis mértékben vagy nem is reagál ezen anyagokra. Allergia esetén az immunrendszer „túlreagálja” a nem károsító pollenekkel történő találkozást, és úgynevezett immunglobulin E (IgE) típusú ellenanyagokat termel a pollenek ellen. Az IgE antitestek ezután hisztamint tartalmazó sejtekhez kötődnek és „várják” a következő találkozást a pollennel, amit allergénnek nevezünk eben az esetben. Amikor a pollen ismételten a szervezetünkbe kerül, akkor az IgE gyorsan megköti a pollenek allergiát kiváltó részeit és hisztamin szabadul fel a sejtekből, ami a panaszokért elsősorban felelős.

Milyen panaszok/tünetek jellemzők pollenallergiára?
A levegőben szálló pollenek elsősorban szemeinken, valamint a légzéssel orrunk, torkunk, valamint légcsöveink felszínén landolnak. Ennek megfelelően a pollenallergia szem-, orr-, torok- és tüdő panaszokkal/tünetekkel járhat. A pollenek hisztamint szabadítanak fel egyes sejtjeinkből, aminek következtében viszketés, vérbőség, fokozott váladékozás alakul ki:

szemviszketés, szemvörösség,
könnyezés, szem váladékozás,
orrviszketés, orrfolyás, tüsszögés,
egyes esetekben orrdugulás, és részben ennek következményeként arcüregek érzékenysége, fejfájás, fülfájás
torokkarapás, köhögés, nehézlégzés, fulladás.

Az egyes tüntetek eltérő összeállításban és súlyosságban jelenhetnek meg a különböző személyeknél. Pollenallergia leggyakrabban szem- és felső légúti tüneteket okoz, amit „szénanáthának” (allergiás rhinitisnek) nevezünk. Ritkább esetben az alsó légutak, tüdők érintettek, ekkor allergiás aszthmáról beszélhetünk.
Súlyosabb esetben a panaszok nehezen enyhíthetők, hetekig fennállnak és a mindennapi életvitelünket is korlátozzák: csökken például koncentrációs készségünk és teljesítményünk munka, tanulás vagy sportolás során, továbbá nem tudunk pihentetőt aludni, ami tartós fáradságot eredményez.

Mi az a keresztallergia?
A pollenre allergiás személyek 5-10%-a egyes gyümölcsök és zöldségek fogyasztásakor főleg a száj és torok területén észlelhetnek allergiás duzzanatot, vörösséget, viszketést, kaparást. Például a parlagfű allergiások görögdinnye, a nyírfa allergiások zeller, a fekete üröm allergiások méz fogyasztásakor észlelhetnek panaszokat. Ennek oka az, hogy a zöldségben/gyümölcsben található egyes anyagok nagyon hasonlítanak az allergiát okozó pollen bizonyos részeihez, így az allergiások szervezete ezeket is tévesen úgy észleli, mintha pollenek lennének.

Hogyan diagnosztizálható a pollenallergia?
A diagnózis felállításához az önmegfigyelés az egyik legfontosabb lépés. Amennyiben a jellemző panaszokat észleljük magunkon, akkor érdemes egy pollennaptár segítségével beazonosítani, hogy abban az időszakban mely növények virágoznak. Háziorvosunkat keressük fel, aki tanácsokkal és gyógyszerekkel enyhíthet panaszainkon.
A diagnózis felállítható bőrteszttel, amikor pl. alkarunk bőrére cseppentenek pollenkivonatot, majd felületesen megkarcolják bőrünket. Ha allergiások vagyunk, akkor a csaláncsípéséhez, nagyobb szúnyogcsípéshez hasonló bőrelváltozás alakul ki. Egészségesekben nem duzzad meg a bőr. További lehetőség, hogy vérből kimutatják a pollenek ellen termelt keringő IgE antitesteket.

Gyógyítható-e a pollenallergia?
Bizonyos pollenallergiák igen. A lehetséges gyógymód az, hogy immunrendszerünket „hozzászoktatjuk” az allergiát kiváltó pollenhez, és így az megtanulja, hogy nem kell „túlreagálnia” a találkozást. Ezt az eljárást immunterápiának nevezzük. Egyik formája, hogy naponta a nyelv alá cseppentünk a pollen kivonatból olyan kis mennyiséget, ami panaszokat még nem okoz, majd a mennyiséget fokozatosan emeljük, A szervezetük így rendszeresen „találkozik” a pollennel, hozzászokik és egy idő után egyáltalán nem vagy sokkal enyhébb formában alakul ki az allergia a pollenszezonban.

Hogyan csökkenthetem allergiás panaszaimat?
Amikor a szabadban vagyunk, akkor szemeinken, légútjainkon, ruházatunkon, hajunkon landolnak a pollenek. Panaszainkat mérsékelhetjük, hogy ha minél kevesebb pollennel „találkozunk” és a polleneket minél rövidebb ideig hordozzuk testünkön. Néhány hasznos tanács panaszokat okozó pollenszezonban:

Minél kevesebb időt töltsünk a szabadban, vagy ha megtehetjük, akkor erre az időszakra olyan helyre tervezzük a szabadságot…
(pl. tengerpart, hegyek), ahol alacsony a pollenkoncentráció. Ebben segítségünkre lehet egy pollennaptár és egy pollentérkép.
Kora reggeli vagy késő esti órákban, szélcsendben tartózkodjunk a szabadban.
Viseljünk kalapot/kendőt, szemünket eltakaró napszemüveget, szájmaszkot.
Autónkban rendszeresen cseréljük a pollenszűrőt.
Ha hazaérünk felső ruházatunkat a teraszon/előszobában vessük le, majd zuhanyozzunk és mossunk hajat.
Gyakrabban mossunk fel és portalanítsunk otthon.
Használjunk orrzuhanyt!
Ne a szabadban szárítsuk ruháinkat.
Virágzó növény ne legyen lakásban
Tegyünk pollenhálót ablakunkra.
Ágyneműnket, ruhánkat gyakrabban mossuk.

Mivel a hisztamin felszabadulás felelős a panaszokért, ezért a hisztamin hatását csökkentő, úgynevezett antihisztamin tartalmú és gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel (pl. tabletta, szemcsepp, orrspray) kezelhetők a panaszok. Az allergia elleni tabletták, akkor a leghatásosabbak, ha a pollenszezon és a panaszok kezdete előtti hetekben már megelőzőleg alkalmazzuk őket.

Nem vagyok allergiás, mégis hogyan segíthetek?
Környezetünk felelős alakításával segíthetjük pollenallergiás embertársainkat, pl. ha olyan növényeket ültetünk, amelyek kevésbé okoznak allergiát. Továbbá a parlagfű gyomnövény, melynek virágzása augusztusban kezdődik. A virágzás előtt a földhasználók kötelesek az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni (pl. gyomlálással, kaszálással), és ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani. Amennyiben elhanyagolt parlagfüves területet észlelünk, akkor a https://pbr.nebih.gov.hu címen bejelentést tehetünk, amivel segíthetjük a hatóságok munkáját és az eredményes parlagfű elleni küzdelmet.
Kövesse rovatunkat a következő alkalommal is!

Dr. Pipicz Márton
EFI vezető