SZINTE A MEGYEHATÁRON

Pusztamérges két megye határán fekvő, sík, homokos vidék. Szegedtől 42 km-re, Kiskunhalastól 30 km távolságra található. Csongrád-Csanád megye legnyugatibb települése. Megközelítése a Baja – Szeged 55-ös számú úttól Öttömös felé letérve (10 km) a legegyszerűbb. Jól megközelíthető a Szegedet Kiskunhalassal összekötő fő közlekedési útvonalon is. Budapest irányából autópályán Kiskunmajsa felé letérve a várostól 23 km-re DNY-i irányba haladva érjük el az 1100 lelkes kis települést.

ez a kis falu Csongrád-Csanád megye legnyugatibb települése

Neve korábban Asszonyszállása, majd Mérges puszta volt, később cserélődött fel a településnév két része. Pusztamérges kialakulását, létét egyedül a szőlőtermesztésnek köszönheti. A térség talaja, a napsütéses órák magas száma, eleve meghatározza az itt termeszthető növénykultúrák körét. A térségben főleg gyümölcsöt, zöldséget, szőlőt termesztenek. A falut hajdanán nagy szőlőtáblák vették körül, mára ezek száma jelentősen lecsökkent. A magánkézben lévő pincékben viszont most is érik az európai hírnevű Pusztamérgesi Rizling, melyet feltétlenül érdemes megkóstolni az erre járó vendégnek!

Községünk a dinamikus fejlődése és az elért eredményei alapján vált ismertté hazánkban és a határainkon túl is. Hírét a Pusztamérgesi Rizlingnek, a jó homoki bornak köszönheti. Hazai és nemzetközi elismerést bizonyító díjakat is magáénak tudhat ez a kis közösség:

  • 1995-ben Európai Falufelújítási díj
  • 1996-ban „Virágos Magyarországért” verseny I. helyezés
  • 1997-ben Virágos Európáért elnevezésű verseny III. helyezés

Esztétikus, rendezett, tiszta falunk megőrizve alföldi tájjellegét igen sok látogatót vonzott a ’90-es években népszerűvé vált falusi turizmusnak köszönhetően.. Együttműködve a régió településeivel többnapos program kínálat volt biztosítható a pihenni, kikapcsolódni vágyóknak – ebben helyileg főként a falusi vendéglátás szállásai lehetnek a vendégek szolgálatára. Az ezredfordulóra a felfutóban lévő turisztikai ágazat lendülete megtört; egyre kevesebben foglalkoztak már a (addig kiegészítő jövedelmet jelentő) vendégfogadással. A szállásadók kiöregedtek, az őket követő generáció pedig nem lépett a nyomdokaikba.
A programturizmus – Szüreti Fesztivál és Kakaspörkölt-főző Verseny – jelent annyi vonzerőt, hogy népes vendégsereg gyűlik össze ezen alkalmakkor, hogy a szőlőfeldolgozás, a borkultúra és a gasztronómia ihlette rendezvénysorozaton Pusztamérgest válassza úticéljául.

PUSZTAMÉRGES CÍMERE
álló, hegyes talpú pajzs, melyet hasítás oszt két mezőre. A jobb oldali aranymező zöld előterén vörös ruhás és vörös kun süvegkoronás leány fordul enyhén balra, jobbjában aranyos kelyhet tart, baljával zöld levelű szőlőfürtöt emel fölé. A bal oldali mezőt középütt két, bal haránt osztás tagolja három részre. A felső rész vörös mezejében zöld hármashalmon jobbra néző, szembeforduló, kiterjesztett szárnyú, ezüstszínezetű turul áll. A középső – gyakorlatilag pólyának is tekinthető – ezüstmező közepén fekete latin kereszt lebeg. Az alsó, kék mezőben hat darab ötszirmú, zöld magházú, ezüstvirág foglal helyet. A pajzsfő felső élére bíborszínű kun hercegnői korona került, melyet aranycsúcs és függőleges elhelyezésű, hosszanti, levélszerű arany ékítmények, alatta vízszintesen ezüstszínű gyöngysor díszít.
A foszlányok mindkét oldalon zölddel és ezüsttel szőlőlevél mintázatúak.

a település címere

A címer az ún. beszélő címerek (tesserae loquente) kategóriájába tartozik. A kun leány emlékeztet arra, hogy e terület hajdan kun szállás volt, ahol IV. (Kun) László király is többször megfordult, s kedveseit is e vidékről választotta. (Ezért került kun hercegnői korona is a pajzsra.) A kehely és a szőlőfürt utal a foszlányokkal együtt (a későbbi keltezésű) szőlő- és borkultúrára, de arra a jámbor népmondára is, hogy László királyt szerelemféltésből itt ölték meg italába csempészett méreggel, innen eredhet a Mérges név is. (A valóságban az uralkodót a Bihar megyei Körösszegen karddal és tőrrel gyilkolták meg, a Mérges név pedig családi eredetű) A bal oldali hármashalmon álló turulmadár egyrészt ellensúlyozza a kun-mondát, jelzi a magyar hazához tartozást, s emlékezet a hősökre, akik e községből a két világháború poklában áldozták életüket a honért. Az ezüstpólya a Tiszát jelképezi felidézve, hogy egykor a “város” (Szeged) bérleménye, illetve tulajdona volt e terület, a fekete kereszt pedig jelzi, hogy német lovagrendnek is voltak erre birtokai. A stilizált virágok, az alma- és baracktermesztésre céloznak, amelyek – szőlővel együtt – hosszú időn át biztosították a község lakóinak megélhetését.

forrás: Magyar nemzeti és történelmi jelképek