Első írásos emlékeink az 1200-as évekből származnak. IV. László (Kun László) király itt is megszállt és mulatozott kun asszonyaival – innen a település hajdani neve: Asszonyszállása.
Nem átmeneti táborhely volt; lakott helynek kellett lennie, mivel temploma is volt – az alapfalait a volt Wágner-birtok területén találták meg. Ezt a templomot az idők folyamán széthordták, ma már nyoma sincs.
AZ ELSŐ LAKOSOK
Gyuris Antal, Dobó István, Meszes Mátyás, Mucsi András, Papp Ferenc, Wolford Antal elsők között érkezett.

A TERÜLET
4238 kh föld, hepe-hupás, dimbes-dombos szaggatva sivár buckákkal és vizenyős lapályokkal
AZ ELSŐ HÁZAK
Kezdetben földbe vájt kunyhókban laktak, az első házakat Tóth Mihály, Rácz István és Magyari Lajos építette.

SZŐLŐTELEPÍTÉS
A szőlőtelepítést Ormódy Béla kezdi el a „nagytelepen”, ahol 300 hektáros ültetvényt létesít
A Szegedi Gazdasági Vasút
MOZDONYOK
A Szegedi Gazdasági Vasút teljes hosszán dízel motorvonatok jártak. A DEM-1 típus volt a Magyarországon gyártott első dízelmozdony, ráadásul már így elsőként is a korszerű dízel-villamos erőátvitelt alkalmazva. 1929-ben 4 BoBo mozdony készült a Láng L. Gépgyárban., A motor helyben készült, a villamos berendezéseket a Ganz Villamossági Rt. szállította, a mozdonyok fő keretét és házát pedig a MÁVAG. Mozdonyaink két vezetőállásos, 760 mm nyomtávolságú gépek voltak, mind személy, mind tehervonati üzemre alkalmasan.
AZ ÁLLOMÁS
A végállomás a 414-es Szeged-átrakó – Kunhalom – Pusztamérges vonal végállomása volt. Két sínpár biztosította a személy- és teherforgalom zavartalan lebonyolítását. TÜZÉP-telep is működött az állomás szomszédságában. Mai szemlélettel felfoghatatlan, hogy a kisvasút mekkora jelentőséggel bírt a várossal (Szeged) kapcsolatban a vidéki ember számára. Az állomás – bár a falu szélén helyezkedett el, nyüzsgő központ volt a mellette lévő „Kiskocsmával” együtt. Ma mindkét épület magántulajdon, lakóházként funkcionál.
414-es Szeged-átrakó – Kunhalom – Pusztamérges volt a 68 km hosszú, 760 mm nyomtávú vasútvonal egyik ága. A másik ág Kunhalomtól az ásotthalmi tanyavilágba kígyózott. Majd’ 2 óráig tartott az utazás a két végállomás között. ennek ellenére sokan használták, a műutaktól távol lakó tanyai embereknek gyakran egyetlen közlekedési eszköze volt, ha a városba mentek. Számtalan helyen megállt, a sínek a pusztában kígyóztak. A kor egyik legmodernebb vasútvonala volt, a közúti kereszteződésekben az országban először alkalmaztak fénysorompót keskeny nyomtávú vonalon.
A HUNGARICANA szolgáltatás elsődleges célja, hogy a nemzeti gyűjteményeinkben közös múltunkról fellelhető rengeteg kultúrkincs, történeti dokumentum mindenki számára látványosan, gyorsan és áttekinthető módon váljon hozzáférhetővé. Az 1982. évi évkönyvben Pusztamérges kialakulásáról a következők olvashatók: