Első írásos emlékeink az 1200-as évekből származnak. IV. László (Kun László) király itt is megszállt és mulatozott kun asszonyaival – innen a település hajdani neve: Asszonyszállása.
Nem átmeneti táborhely volt; lakott helynek kellett lennie, mivel temploma is volt – az alapfalait a volt Wágner-birtok területén találták meg. Ezt a templomot az idők folyamán széthordták, ma már nyoma sincs.

1462. augusztus 17.

Szabadalomlevélben

Mátyás király egy Csanádon kelt szabadalomlevele megemlékezik Asszonyszállásáról, amikor legeltetési jogot biztosít a hozzá tartozó területeire.

Meghosszabbítva

Mátyás király a legeltetési jogot október 6-án kelt okmányával megerősíti..

1469. október 6.
1562. augusztus 6.

Legeltetési jog

Miksa király aug. 6-án kelt leiratában megújítja „Asszonyszállására és tartozékaira” biztosított legeltetési jogot.

Népesedés

Ebben az időben már népes település, a környék egyik gazdasági központja.

1510.
1533.

Asszonyszállása

adózó helynek nyilvánítják, akkori mérce szerint fontos település – a török pusztítás során azonban elnéptelenedik, lakatlanná válik…

Betelepítések

Korábbi szerepének visszaszerzése céljából rácokat telepítenek ide. (ez a mai napig fellelhető a vezetéknevekben)

1572.
1641.

Új fennhatóság

A pusztát Szeged városához csatolják.

Boszorkányok

A szeptemberben lezajlott boszorkányperekben Szeged városában tartott tárgyaláson felvett tanúvallomások jegyzőkönyve is ír mérgesi asszonyról.

1721.
1800-as évek

„Mérges” tulajdonosok

A terület a MÉRGES nevű kisasszonyok tulajdona, ez ettől kezdve öröklődött a falunévben. A „mérges” szó az urukat elemésztő (megmérgező) asszonyok munkálkodását őrzi, valamint a pusztai emberek emlékét, a későbbi betyárokét.
(Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor a lovát ugratja c. regényében és más elbeszéléseiben is említi a mérgesi pusztát)
Mérges egy ideig Jászberény város közbirtokosságának lakatlan pusztája volt és Kiskunmajsa községhez volt csatolva. Az újabb elnéptelenedés okáról eddig nem került elő írásos emlék. Jászberény város közbirtokosságától a XIX. sz. második felében vették bérbe id. Meszes Mátyás és társai.

Parcellázás

Ormódy Béla szegedi földbirtokos és borkereskedő örökáron megvette a Mérges kisasszonyok földjét, s mindjárt megkezdte a parcellázást. (Pusztamérges őt tekinti a község megalapítójának; egyik utcája sokáig az ő nevét viselte)
Pusztamérges akkori területe 4238 kh föld, hepe-hupás, dimbes-dombos szaggatva sivár buckákkal és vizenyős lapályokkal, sovány, csomoros, értéktelen nyárfákkal gyéren erdősítve, itt-ott ligetes akácokkal tarkítva

1902.

AZ ELSŐ LAKOSOK

Gyuris Antal, Dobó István, Meszes Mátyás, Mucsi András, Papp Ferenc, Wolford Antal elsők között érkezett.

A TERÜLET

4238 kh föld, hepe-hupás, dimbes-dombos szaggatva sivár buckákkal és vizenyős lapályokkal

AZ ELSŐ HÁZAK

Kezdetben földbe vájt kunyhókban laktak, az első házakat Tóth Mihály, Rácz István és Magyari Lajos építette.

SZŐLŐTELEPÍTÉS

A szőlőtelepítést Ormódy Béla kezdi el a „nagytelepen”, ahol 300 hektáros ültetvényt létesít

1903.

Szőlőtelepítés

Ormódy Béla megkezdte a szőlőtelepítést az ún. „nagytelepen” és 300 magyar hold területen 5 holdas parcellákat alakított ki. A telepítésben segített Pittroff Kornél, Csáky Béla, Saághy László.
A lakosságnak a szőlő telepítése megélhetést biztosított. 40 munkáslakás épült a 600 négyszögöles telkeken a szőlőtelepen dolgozóknak – ez képezte magvát a községnek.
(Ezekből a munkáslakásokból jelenleg is van még eredeti formájában a Felszabadulás utca elején)

Újabb telepítések

Saághy László, Pittroff Kornél, Ákos Arnold 25 holdas szőlőtelepet hoz létre.

1905.
1906.

Gyarapodás

130 hold területen Dr. Grüner Fülöp Hungária szőlőtelepet hoz létre.

A szőlő – megélhetés

Kiss Ferenc is szőlőt telepít.
A szőlőtelepek idevonzották a munkásságot, mivel a megélhetésüket biztosítva látták. földet szereztek, házakat építettek, de a rettenetes homokutak miatt a legközelebbi városok is szinte megközelíthetetlenek voltak. Kiskunmajsa nem törődött a puszta fejlődésével; iskolát a lakosság tanköteles gyermekeinek nem biztosított.
A lakosok téli tanfolyamokon, saját elhatározásukból kommención fogadott „parlagi tanítókkal” vagy írni-olvasni tudó parasztemberekkel taníttattak.

1908.
1908. június 11.

Önállóság

1908. június 11-én BM döntés alapján Mérgespuszta önálló kisközséggé alakult. Elszakadt Pest vármegyétől és Csongrád vármegyéhez csatolták.

Fellendülés

Segédjegyzői, majd kézbesítői állás létesül. a megnövekedett forgalom miatt postamesterséget létesítenek. Október 28-án határozat születik a Kiskunhalas – Pusztamérges – Kiskundorozsma – Szeged rendes nyomtávú vasút létesítéséről. (ez a terv a háború miatt meghiúsul)
A közbiztonsági szervet december 31-én tartott közgyűlés hozta létre csendőrőrs létesítése által.

1910.
1918. augusztus 19.

A lelkészi állást Illés Mihály plébános töltötte be, aki mindent megtett a templom felépítése érdekében, de a nehéz gazdasági viszonyok miatt csak az alap megépítéséig jutottak el.

A pénz helye

A település saját bankot létesít Pusztamérges és Vidéke Takarékszövetkezet néven.

1921.
1926.

Iskolák épülnek

Két tantermes állami, 2 tantermes katolikus és még két 1-1 tantermes iskola működött 6 tanítóval.
Év végén a szegedi kisvasút létesítéséhez a község 700 millió korona teher átvállalásával járult hozzá, ebből 200 millió koronát Dr Csergő Károly vármegyei alispán a vármegyei útalapból juttatott.
Tárgyalások kezdődnek a Kecskemét – Kiskunmajsa – Pusztamérges gazdasági vasút létesítéséről. A mostoha gazdasági helyzet miatt ez is meghiúsul.

Vasút tervek

A község megalakulásától fogva mindig küzdött azért, hogy a 25-40 km-re fekvő városokkal össze legyen kötve. A falut igazán nyitottá a telefonvonal és a gazdasági kisvasút megépítése tette.

1927. február 1.

A Szegedi Gazdasági Vasút

MOZDONYOK

A Szegedi Gazdasági Vasút teljes hosszán dízel motorvonatok jártak. A DEM-1 típus volt a Magyarországon gyártott első dízelmozdony, ráadásul már így elsőként is a korszerű dízel-villamos erőátvitelt alkalmazva. 1929-ben 4 BoBo mozdony készült a Láng L. Gépgyárban., A motor helyben készült, a villamos berendezéseket a Ganz Villamossági Rt. szállította, a mozdonyok fő keretét és házát pedig a MÁVAG. Mozdonyaink két vezetőállásos, 760 mm nyomtávolságú gépek voltak, mind személy, mind tehervonati üzemre alkalmasan.

AZ ÁLLOMÁS

A végállomás a 414-es Szeged-átrakó – Kunhalom – Pusztamérges vonal végállomása volt. Két sínpár biztosította a személy- és teherforgalom zavartalan lebonyolítását. TÜZÉP-telep is működött az állomás szomszédságában. Mai szemlélettel felfoghatatlan, hogy a kisvasút mekkora jelentőséggel bírt a várossal (Szeged) kapcsolatban a vidéki ember számára. Az állomás – bár a falu szélén helyezkedett el, nyüzsgő központ volt a mellette lévő „Kiskocsmával” együtt. Ma mindkét épület magántulajdon, lakóházként funkcionál.

414-es Szeged-átrakó – Kunhalom – Pusztamérges volt a 68 km hosszú, 760 mm nyomtávú vasútvonal egyik ága. A másik ág Kunhalomtól az ásotthalmi tanyavilágba kígyózott. Majd’ 2 óráig tartott az utazás a két végállomás között. ennek ellenére sokan használták, a műutaktól távol lakó tanyai embereknek gyakran egyetlen közlekedési eszköze volt, ha a városba mentek. Számtalan helyen megállt, a sínek a pusztában kígyóztak. A kor egyik legmodernebb vasútvonala volt, a közúti kereszteződésekben az országban először alkalmaztak fénysorompót keskeny nyomtávú vonalon.

1930.

Töretlen fejlődés

Megalakul a tűzoltóegyesület.
Villamosítással kapcsolatos megbeszélések kezdődnek a környező településekkel.

Mérgesi bor a világpiacon

Novemberre befejeződik a kígyósi összekötő út építése. Ennek hatására a forgalom soha nem látott méreteket öltött: a megtermelt bor kezdett feltűnni a világpiacon. Ismertté vált többek között Ausztriában, Hollandiában, Belgiumban és Csehországban is a jó zamatú pusztamérgesi bor..

1933.
1937.

Templom épül

A község határában egyre több tanya épül. A falu töretlenül halad a fejlődés és kulturálódás útján. A lakosság nagyobb része gabona- vagy szőlőtermesztéssel foglalkozik. Megkezdődik a templom építése.

Tsz-ek, kettő is

Április 26-án Földműves Szövetkezet alakul (1968-tól ÁFÉSZ) Egy évvel később két szövetkezeti csoport is létrejön: az Úttörő Szövetkezet agrár proletárokból, a Rákóczi Szövetkezet pedig kisbirtokosokból áll. A kedvezőtlen adottságok miatt csak a Rákóczi marad életképes.

1946.
1950.

Kereskedelem

Önálló postahivatal kezdi meg működését. 7 kiskereskedelmi bolt működik a községben és 7 vendéglátóegység.

Villamosítás

A belterület villamosítása 1958 végére, a tanyák villamosítása pedig állami támogatással 1989-ig fejeződik be.

1958.
1961.

Új Tsz alakul

Megalakul a Rizling Mezőgazdasági Termelőszövetkezet 2362 kh földterülettel és 630 taggal. Szegedre egy közvetlen buszjárat közlekedik.

Az éltető víz

Az egészséges ivóvíz ellátás érdekében megépül a törpevízmű és 2 év alatt elkészül a vezetékes vízhálózat.

1966.
1974.

Megszűnik a kisvasút. A község fejlődése – főként az akkori, a falvak leépítését és a városiasodást célzó állami intézkedések hatására – erősen visszaesik. A gazdasági termelőegységek fokozatosan leépülnek, vagy a városokhoz közelebb települnek

HUNGARICANA szolgáltatás elsődleges célja, hogy a nemzeti gyűjteményeinkben közös múltunkról fellelhető rengeteg kultúrkincs, történeti dokumentum mindenki számára látványosan, gyorsan és áttekinthető módon váljon hozzáférhetővé. Az 1982. évi évkönyvben Pusztamérges kialakulásáról a következők olvashatók: