1902-ben
Ormódy Béla szegedi földbirtokos vette meg a birtokot. Az első házakat Tóth Mihály, Rácz István, Magyar Lajos építették. 1903-ban Ormódy Béla megkezdte a szőlőtelepítést az un. „nagytelepen”, 300 magyar hold területen öt holdas parcellákban. A lakosságnak a szőlő telepítése megélhetést biztosított. 40 munkáslakás épül a szőlőben dolgozóknak, 600 négyszögöles telkeken, mely magvát képezi a községnek. (Ezekből a munkáslakásokból jelenleg is van még a Felszabadulás utcában, 1-25 házszám között eredeti formájában). Egyéb szőlőtelepek is létesültek:
- 1905-ben Saághy László, Pittroff Kornél, Ákos Arnold,
- 1906-ban dr. Grüner Fülöp,
- 1908-ban Kiss Ferenc szőlőtelepet hoz létre.
Kiskunmajsa nem törődött a puszta fejlődésével, a homokutak miatt a városok megközelíthetetlenek voltak, iskolát nem biztosított. Téli tanfolyamokon, saját elhatározásukból kommención fogadott, un. parlagi tanítókkal írni, olvasni tudó parasztemberekkel taníttattak.
FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉS
A csongrádi oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borok termelésére lehatárolt terület Magyarország déli részén, a Tisza folyó két partján mintegy 100 km-es hosszban helyezkedik el. Nyugatról és északról a Duna-Tisza Közi Homokhátság, keletről a Maros-Körös köze, délről az országhatár határolja. A termőhely környezeti jellemzőit alapvetően a sík, alföldi jelleg, és a térséget átszelő folyók, a Tisza, a Körös, és a Maros, illetve ezek mellékfolyói határozzák meg. A tengerszint feletti magasság 120 m alatti, a területek többségén alig haladja meg a 100 m-t.
KLÍMA
A termőhely klimatikus viszonyait a Magyarországon uralkodó kontinentális éghajlat határozza meg. Egyes években mediterrán hatások tapasztalhatók. A napfényes órák átlaga 2 200/év, itt a legmagasabb Magyarországon. A csapadék átlagos évi mennyisége 450-500 mm, de a területet átszelő folyók (Tisza, és a Tisza holtágai, a Körös és a Maros) kedvezően hatnak a talaj vízellátottságára és optimális páraviszonyokat teremtenek a szőlő fejlődéséhez és éréséhez.
TALAJ
A csongrádi borok termőhelyeinek főként az öntés talajon található lepelhomoktalajok a jellemzők. Kisebb részben barna erdőtalajok, csernozjom, réti talajok is fellehetők. A homoktalajok sajátossága, hogy gyorsan melegednek, világos színük miatt a napsugárzást jobban visszaverik, ami elősegíti a szőlő érését is, valamint kvarctartalmuk miatt immunisak a filoxéra szempontjából.