DR. POGÁNY FRIGYES 1874. február 26-án született Nagykanizsán Pauer Lajos és Berényi Adél fiaként. Egyes források apai családnevén, Pauer Frigyesként is említik.
A pécsi ciszterci főgimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait, utána pedig a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatta tanulmányait. Itt avatták az államtudomány doktorává.
Pályafutása a Központi Statisztikai Hivatalban indult 1899-ben. Főként oktatásstatisztikával foglalkozott, de feladatai közé tartozott a könyvtár irányítása is.
1903. május 9-én Budapesten feleségül vette Várady Szakmáry Tihamér és Bazsy Jolán lányát, a nála 12 évvel fiatalabb, rózsahegyi születésű Várady Szakmáry Jolánt, .
1914-től a vallás- és közoktatásügyi minisztérium miniszteri osztálytanácsosa, 1918 végétől miniszteri tanácsosa, 1924-től helyettes államtitkára volt.
1926-ban a Magyar Statisztikai Társaság tagja lett. Szintén 1926-tól 1931-ig az Egységes Párt színeiben a mindszenti választókerületet képviselte az Országgyűlésben.
A hazai filmes közélet egyik meghatározó alakja volt a Magyar Filmklub és az Országos Magyar Mozgóképipari Egylet elnökeként.
1940-től 1941-ig működő Duna Filmkészítő és Filmkölcsönző Kft. nevű vállalkozása gyártotta a Szüts Mara házassága című filmet.
(forrás: wikipedia)
Kitüntetései:
- II. oszt. Polgári Hadi Érdemkereszt (1917)
- III. oszt. Vaskoronarend (1918)
Jelentősebb művei:
- A Magyar Szent Korona Országai népoktatásügyének fejlődése (1913)
- A közoktatásügyi statisztika és hazánk közoktatásügye 1913-ban (1915)
- A magyar népoktatás története (1928)
A közoktatásban végzett munkájában különös figyelmet szentelt a városoktól messzi, vidéki oktatás megszervezésének. Érdemei közé tartozik a tanyai iskolák létrehozásának szorgalmazása és a tanyai iskolák működésének országos hálózattá történő szervezése. Ezen tevékenységét elismerve hálájának jeléül Pusztamérges elöljárósága és lakossága 1927-ben díszpolgárává választotta. a megválasztás körülményeiről és pontos időpontjáról sajnos nem rendelkezünk részletes adatokkal, de Pogány Frigyes megyei- és országos hatókörű tevékenységének köszönhetően iskolaépítési illetve fejlesztési törekvéseiről maradtak fent dokumentumok.
Pogány Frigyes alapos kutatómunkájának eredményeként az 1928-ban született, a Magyar Királyi Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium által kiadott Magyar Népoktatás című tanulmányában „A magyar népoktatás története” című fejezet táblázatos részében (a 307. oldalon) már részletes adatok találhatók Pusztamérges három iskolájáról is: a község által fenntartott iskolán kívül az egyház által fenntartott zárda iskolát, valamint az állam által fenntartott külterületi iskolát is megemlíti. Ezek 2-2 tantermes intézmények voltak ugyancsak 2-2 tanítóval.
Ugyanitt előirányzatok is találhatók az iskolák zsúfoltságának csökkentését szolgáló intézkedésekről, az iskolaépítési elképzelésekről. Jól érzékelteti az akkori pusztamérgesi népesség adatokat, hogy további iskola és tanítói lakás építését szorgalmazza a megfelelő minőségű és színvonalú oktatás biztosítása érdekében. Helyettes államtitkárként befolyását és szakértelmét is felhasználva jelentős eredményeket ért el az oktatásban, arra mindig is átfogó, az országot átszövő hálózatként tekintett.
1957. január 31-én hunyt el Budapesten
Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.