Mindig jó érzés hosszú életről, megvalósult tervekről olvasni. Különösen akkor, ha környezetünkben élő, utcabeli, rokon vagy ismerős személyről van szó; függetlenül attól, hogy időközben hová s merre sodorta az élet. A napokban számoltunk be róla, hogy betöltötte 95. életévét Zádori Gyuláné, a legidősebb pusztamérgesi születésű lakos – a Délmagyarország közösségi oldalán is olvasható a róla szóló cikk.
A napilapban szereplő lényegi információkon túl következzék még pár dolog erről az életútról. Öt évvel ezelőtt – 90 évesen – Margit néni hosszú életet kívánt magának. A kívánság „bejött” és az ünnepelt köszöni szépen jól van, jó egészségnek örvend. Unokája, Sándor avatja be az olvasót Margit néni változatos, olykor nehézségekkel is tarkított életébe.
A kilencvenötödik születésnapját ünnepelte 2024. január 18-án Zádori Gyuláné (Szabó Margit). aki Pusztamérgesen született 1929. 01.18-án. Három testvére volt: Ilona, Etelka és György. A négy testvér Pusztamérgesen töltötte mindennapjait. Margit néni a jelenlegi legidősebb, aki Pusztamérgesen született. Férje Zádori Gyula traktorosként dolgozott egész életében. A családfenntartó a helyi téeszben körmös traktoron kezdett és nyugdíjazásáig az volt a munkahelye.
Margit néni 1991-ben vesztettel el a férjét. A házasságukból egy lányuk született: Piroska, akit szinte mindenki Babikának ismert és hívott a településen. Margit néni a Petőfi utcában lakott és háztartásbeliként egészen 2011-ig önellátó gazdálkodást folytatott: kertet művelt, szőlő lugasa volt, háztáji földjén dolgozott és háziállatokat is tartott.
Sütött-főzött a család minden tagjának. Unokája, Sándor is sokszor reá volt bízva; nevelte és vigyázott rá kiskorában. 2011-ben Margit nénit otthonában baleset érte és csípőcsont törése lett. Így került a lányához gondozásra, aki három éven keresztül ápolta őt egészen 2014 szeptemberéig. Babika, Margit néni lánya súlyos, gyógyíthatatlan betegsége mellett is önfeláldozóan, minden egyes napon gondoskodott édesanyjáról.
Sajnos Margit néni 2014 őszén elvesztette egyetlen lányát. Ezt követően Sándor, az unoka és Patrik a dédunoka segítette Margit néni idős napjait. Ezek is szép évek voltak, míg nem Margit nénit ismét baleset érte. Ez alkalommal is csípőcsonttörés történt; a gondos klinikai ellátásnak köszönhetően felépült és gyógyulását követően 2015 februárjában Margit néni a csongrádi Aranysziget Otthonba került.
Kilenc év elteltével a biztonságos és jó ellátás mellett nyugodt mindennapokban betölthette a 95. életévét, ahol ünnepség keretében köszöntötte Csongrád Város polgármestere, Bedő Tamás Úr, unokája Sándor, Mulati Mihályné, Farkas Balázs és az otthon vezetése, munkatársai és Margit néni lakótársai.
Külön köszönet az összes pusztamérgesinek, akik segítettek Margit néninek a nehéz időszakban, köztük a jó szomszédoknak: Bajorics Józsefnénak és családjának, Kovács Istvánnak és Gyuris Erikának, Császár Lászlónénak, Zsolnai Árpádnénak, Berkó Zsuzsannának és Hangya Zoltánnak, Veres Csabának és Varga Zoltánnak. A jogi képviseletben a szegedi Dobozy Ügyvédi Iroda volt a család segítségére; köszönet illeti a mórahalmi gyámhivatalt, a Homokháti Szociális Központ Pusztamérgesi Telephelyének dolgozóit, Dr. Bakos János pusztamérgesi háziorvost és az Aranysziget munkatársait is.
Margit néni hosszú életet kívánt magának öt évvel ezelőtt, ami teljesült. A szülinapi gyertyák elfújása után azt üzeni: az állandó jókedv, a mosoly az arcon mindenben segít. A mai napig szeret dalolni, zenét hallgatni. Mindig egyszerűen élt, kerülte az idegeskedést, és igyekezett sokat pihenni is.
